Az F21 által tartott kerekasztal megbeszélésen betekintést nyerhettünk az oldal fejlődésébe és megtudhattuk, hogyan kezdődött el és alakult a szerkesztőség története, tagjainak barátsága.

Az F21 négy olyan vezetőjét hallgathattuk meg ezen a délutánon, akik bár különböznek, mégis hasonló érdeklődési körrel rendelkeznek. Elmondhatják magukról azt, hogy az emberekkel szeretnek és akarnak is foglalkozni. Álmaik megvalósítására törekednek közös erővel. A fiatalok nyelvén szólalnak meg, hiszen ők maguk is ezt a tábort erősítik.

A weboldal a klasszikus „nyugatos” értékeket szeretné közvetíteni.

Mit is jelent az F21? A nevében megtalálhatjuk a „fiatalságra” utaló „f” betűt és 21. századot jelképező 21-es számot.

Vincze Bence (magyar-orosz szak, 2013-14-ben kezdte az újságírást, alapítótag, irodalmi rovat szerkesztője) szavait idézve

„ez a tűz, ami a szememben volt, köszönhető annak, hogy egy ilyen csapat volt mellettem, tehát ez szerintem egyértelmű… a csapatérdek… rengeteget tesz hozzá az, hogy volt, amikor eltűntem egy hétre és a srácok ugyanúgy vitték az oldalt …mindenki hatalmas erőt és energiát belead…”.

Tehát elengedhetetlen a csapatszellem és a kitartás annak érdekében, hogy minél jobb eredményeket érhessenek el. Kocsis Marcell szerint négyük közül Bence teremt kapcsolatot a legkönnyebben az emberekkel és ez nem pótolható. Nagy tervei voltak középiskolás korában. Társakra talált. Egyetemistákra. Most F21 néven futnak.

Az oldalon belül mindenkinek meg van a helye, mint egy ökoszisztémában. Mindenkinek van egy fő területe. Vincze Bencének az irodalom rovat, Luthor Katalinnak az 5 perces rovat-irodalom-fotózás, Kocsis Marcell színházi rovatvezető, Lóránt András fotóskoordinátor és popkultúra vezető. Rajtuk kívül még hatan tagjai a szerkesztőségnek. (Az újság összesen kilenc rovattal rendelkezik.) Kiegészítik egymást. Idézném Kocsi Marcell szavait:

„Nem csak azok vannak leosztva, hogy címletesen ki mivel foglalkozik, hanem ténylegesen ökológiai fülkék, például András nagyon pontos, stabil minden nap…Kata olyan, mint egy monszun eső, néha megjelenik nagy erővel, és tolja előre a vitorlást… utána eltűnik és szélcsend van…Bence, ő a kötőszövet… én meg a titkár vagyok, akinek legjobb a memóriája…”

Terveik közül sok minden megvalósulhatott. Szeretnék elérni, hogy az egész országban legyenek tagjaik. Most Szombathely és Budapest székhelyű az oldal. Segíteni szeretnék a feltörekvő zenekarokat, művészeket és nem feltétlenül a

„nagy vadakra lecsapni”.

Huszonhárman kezdték el az „újságot” 2016 telén „a fiatalság százada” mottót tűzve ki zászlójukra. Jelenleg összesen ötvennyolcan alkotnak egy csapatot. A szerkesztőséggel a Facebookon tartják a kapcsolatot és egyeztetik a feladataikat. Folyamatos a kommunikáció egymás között. Alkotásaik több kézen futnak át, ellenőrzik, korrektúrázzák egymás műveit és úgy teszik őket a nyilvánosság elé.

Az évek során rengeteg változáson, fejlődésen mentek keresztül együtt. Jelenleg kb. 2000 cikkük, tartalmuk található meg a weboldalon.

A szerkesztőség pozitívan áll a jövő elé: terveikkel, ötleteikkel szeretnék az újságot még ismertebbé és olvasottabbá tenni. A „létszám” bővítése is szóba került, a fiatalok bátran megszólalhatnak és tollat, fényképezőgépet ragadhatnak.

Fotó: Kollerits Eliza

Soós Veronika
2002. március 6.-án születtem Sárváron. Répcelakon nőttem fel. Most Szombathelyen az Orlay szakgimnáziumban tanulok. Mindig is közel állt hozzám az irodalom és a fogalmazás. Az iskolámnak az író klubjában volt esélyem, lehetőségem a gondolataimat papírra vetni a középiskola kezdetekor. A tanáraim, barátaim segítségével ma már egy saját blogot működtetek, ahol olyan témákról írók az olvasóimnak, amik a mindennapjainkban megtalálhatóak. Most pedig a H+ íróihoz, szerzőihez csatlakozhattam.