Jó vagy rossz a Klímaszorongás?

Napjainkban már hazánkban is egyre inkább ismert jelenség az úgynevezett klímaszorongás. Lényege az élhetetlen jövőtől való félelem és az ezt előidéző tétlenség. Miben gyökerezik és kiket érint? Hogyan tudjuk leküzdeni? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk az ÖkoPlusz első nagycikkében.

A klímaszorongás fogalom az angol ,,climate anxiety” tükörfordítása, ám ennek ellenére szép magyarsággal cseng. Olyan tartós lelkiállapotot jelent, amelyben az egyén aggódik a jövőjének élhetősége, minősége felől. Ezt a szorongást rajta kívülálló okok keltik benne. Félelmük alapját a klimaváltozás jelenti és az ezzel járó társadalmi következmények.

Kiket érint?

Főként a fiatal korosztályt, de a középkorúak között is vannak, akiknek áthatja mindennapjait. Világszinten egyre többen keresnek rá a kifejezésre. Ezt támasztja alá a Google Trends oldalon nyilvánosan elérhető adatbázis is, miszerint 2020 és 2021 augusztusa között 565%-al többen gépelték be a Google keresőjébe a ,,climate anxiety”-t mint 2004-től 2020-ig. Megfigyelhetjük, hogy a természeti a katasztrófák testközelibbé válásával egyre nő az emberekben a félelem.

Mi képezi a félelem alapját?

Mondhatnánk, hogy csak befolyásolta őket a média és a sok környezetvédelmi riogatás, majd felnőnek és csillapodnak a kedélyeik. Lépjünk ehhez előbb hátra egyet.

A hétköznap bosszankodásaink között valószínűleg szerepel a lassú internet, a lekésett vonat és a drága üzemanyag. Ezek az igénypiramisunk tetején helyezkednek el. Ennek ellenére természetes viselkedés az embertől, hogy mindig fejlődni szeretne. Úgyanígy hajlamosak vagyunk elfelejteni a már meglévő értékeink fontosságát, mint például az otthonunkat. Nem nagyon érdekelne minket a lassú internet ha nem lenne otthonunk, nemde? Pont ilyen fenyegetettségnek élik meg a klímaszorongók a műanyag csomagolásokat, a szívószálat és a klímakonferenciára több száz magánrepülővel való utazást. Mert azt látják előre belőlük, hogy nem lesz már egészséges vizet inni a mikroműanyagok és levegőt venni a légszennyezettség miatt. Vagyis nem akármit, hanem az alapvető emberi boldoguláshoz és egészséghez fűződő életfeltételeiket féltik.

József Attila Ars Poeticájában az emberi alapjogokat az egyén boldogságával vegyítve így értelmezte: ,,Ehess, ihass, ölelhess, alhass!”. Ismerőseinknek is gyakran mondjuk mikor apró történések szegik kedvünket: ,,csak egészség legyen meg szerető család”. Az ember alapvető lét-és boldogságigényei vannak veszélyben, ráadásul általunk.

Ha igazán borúlátóak kívánunk lenni és előreszaladni az éghajlatváltozás társadalmi hatásaihoz, akkor meg kell értenünk, hogy a ,,szükség nagy úr!” szólás különösen élesen fog jelentkezni krízishelyzetben. A hőmérséklet okozta népvándorlás és mezőgazdasági alultermelés okozta élelmiszerhiány, betegségek, szennyezett ivóvíz kellően gyors megjelenése esetén hamar kialakulhat apokaliptikus állapot.

Ezek az éghajlati-társadalmi viszonyok és jövőképek képezik a probléma alapját. Az igazi szorongáshoz a tehetetlenség is hozzátartozik. Akik tapasztalják a klimaszorongást megteszik az egyéni lépéseiket csökkentik az ökológiai lábnyomukat, hiszen így próbálják megoldani a problémájukat. De lássuk be ez manapság még árral szemben úszást jelent. A hasonlatnál maradva egyedül nem lehet folyót megfordítani, csak többen összefogva folyószabályozással. Vagyis felsőbb beavatkozással. Visszatérve a valóság talajára ez a kormányok és világszervezetek döntéseit jelenti. Mivel ezekbe a folyamatokba az egyén nem tud beleszólni és látja a tétlenségüket így marad neki a tehetetlen szorongás.

Ékes ellenpéldája ennek Greta Thunberg a fiatal svéd lány, aki Dávidként áll a Góliát kormányfők előtt és igyekszik meggyőzni őket. A politika, a gazdaság és a pénz világa sűrűn szőtt háló melyet nehéz egy irányba mozdítani. Ám ezen túl is vannak eredményei a klíma propagandának gúnyolt környezettudatos életmódnak. Trendi lett mindenhova biciklizni, menő a vászontáska és egyfajta álom lett minél kevesebb szemetet termelve élni. Ezek a folyamatok előkészítik a lakosság szemléletmódját és vágyat teremtenek a megoldásra. Így ha majd eljön egy globális politikai döntéssorozat, ami rövid ideig áldozatokkal jár, készek leszünk megtenni ezeket a nagyobb jó érdekében.

Mennyire valós ez a félelem?

Mára bebizonyosodni látszik, hogy a globális felmelegedéshez az emberi tevékenységnek is köze van. Ezt tudósok és kutatók által kimért adatok mutatják. Ismeretes, hogy nem állunk jól ezen a téren.

A 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezményben irányelveket fektettek le, amikkel a számítások szerint elkerülhető, hogy a bolygó átlaghőmérséklete több mint 1,5 °C-al meghaladja az iparosodás előtti értéket. Viszont jelenleg gőzerővel, pontosabban fosszilis tüzelőanyagok égetésével nyert gőzerővel robogunk a 1,5°C felé.

Ismét Greta az, aki éles tükröt mutat a világnak tavalyi tweetjében:

Greta Thunberg on Twitter: “This is me at the age of 2 in 2005.Since then about one third of ALL our fossil fuel CO2 emissions have occurred.Over half of our CO2 emissions have taken place since 1990.That sort of gives you an idea of how fast we’re racing in the wrong direction.#FaceTheClimateEmergency pic.twitter.com/AzEBPAmVgz / Twitter”

This is me at the age of 2 in 2005.Since then about one third of ALL our fossil fuel CO2 emissions have occurred.Over half of our CO2 emissions have taken place since 1990.That sort of gives you an idea of how fast we’re racing in the wrong direction.#FaceTheClimateEmergency pic.twitter.com/AzEBPAmVgz

A szén-dioxid kibocsátás ismeretében megbecsülhető ezen kritikus pont elérésének dátuma. Ennek a jelentősségére figyelmeztet a Climate Clock társaság, akik a világ számos jelentős pontján elhelyeztek egyet-egyet az úgynevezett klímaórából.

Ez az óra visszafelé számol addig az időpontig, amikor – a számítások szerint – elérjük a +1,5°C-ot.

Tényleg nincsen fontosabb dolguk mint ezen idegeskedni?

A rövid válasz, az hogy nincs. Fiatalokról van szó, akik minden korosztálynál többet törődnek a jövőjükkel. Tervezik, szervezik az életüket és közben olyan hírekkel néznek szembe mint a szennyezett tengerek, olvadó jégtáblák, erdőtüzek, árvizek és járványok. Ebbe a jövőbe fektetik a tanulással töltött idejüket és ebbe a világba szeretnének gyermeket nemzeni. Avagy nem szeretnének. Ez is jelen lévő hozzáállás, hogy kétszer is meggondolják netán el is vetik az gyermekvállalás gondolatát ha ilyen jövő vár rájuk.

Világszerte tüntetésekkel próbálják felhívni a vezetők figyelmét a bolygó megmentésére kisebb nagyobb sikerrel. Ezek egyik legnépszerűbb mantrája:

“You will die of old age, I will die of climate change”

Különösen erős ez a fénykép a tiszta őszinteségével. A még gyermeki hatást keltő, de már érett kamasz lány, mezítláb, vizes hajjal sétál szembe a tömeggel. Határozott a tekintete, farkasszemet néz a kamerával. Félmosoly húzódik az arcán, talán érzi, hogy ereje, hatása lehet annak amit tesz éppen, ám teljes örömét letöri a valóság. Egyből a legendás ,,Afgán lány” portré jutott eszembe, amelyet Steve McCurry készített és a National Geographic borítóképeként járta be a világot. Ha a technikai megvalósítás nem is olyan kitűnő, a hatása mindenképp hasonló erejű.

Hogyan enyhítsük a szorongásunkat?

Ha a saját életünkben teszünk a javulásért, egyből jobban érezhetjük magunkat. Éljünk környezettudatosan és buzdítsuk erre az ismerőseinket is. Olvassunk utána és értsük meg a folyamatokat a háttérben. Ezáltal sokkal tisztábban láthatunk és könnyebben választunk jelentéktelennek tűnő termékek közül is olyat, ami kevésbé káros a bolygóra nézve. Az elhivatottabbak tüntetésekre is kilátogathatnak, de ezt mindenképpen békés szándékkal tegyék.

Jó vagy rossz ,,klimaszorongani”?

A szorongás szó alapvetően negatív töltetet hordoz, de a klímaszorongás esetében összetettebb a helyzet. Valóban negatív hatással van az egyének mentális egészségére, ugyanakkor egy nemes cél lebeg a szemük előtt, ami viszont pozitív. Összességében ezek az emberek a motorjai a klímaváltozás elenni harcnak így társadalmilag mindenképp örömöt jelent a gyarapodásuk. Magát az ÖkoPlusz platformot is ez hívta életre és ezen cikk megírásához is ez adta a motivációt.