Az egyesület nagy, igazán önálló alkotása az Oladi Kilátótorony volt, amellyel az 50 éves fennállásának állított emléket.
1934-ben Országh Lászlónak két kezdeményezése volt: az egyik az Oladi Kilátótorony, a másik egy kápolna építése a Felső – hegyen. A választmány végül a Kilátó tervét hagyta helybe. De ugyanezen a közgyűlésen szavazták meg Biczy Elemér ötletét az „Ünnepi Hét” rendezvény sorozat programját. Azzal a kéréssel fordult a választmányhoz, hogy nyújtsanak segítséget abban, hogy felkeresik a tulajdonosokat.
1935. március 8-án tartott választmányi ülésen Újváry Ede polgármester is részt vett, és arra kérte az egyesületet, hogy 600 pengőt adjanak a város részére, mert a ferences rendtől megvásárolt park rendbehozatalára a költségvetésben nincs fedezet. Ennek fejében kötelezték magukat, hogy a tervbe vett kilátótorony építéséhez szükséges fuvart, cementet és kavicsot ellenértéként díjtalanul biztosítják. A választmány elfogadta a polgármester felajánlását és kérték, hogy a város a következő költségvetésében nyújtson támogatást részükre. A polgármester megígérte a segítséget,
„hiszen olyan dologról van szó, mondotta, amely a város idegenforgalmát csak emelheti!”
Az 1935. április 23-án megtartott közgyűlésen megismerhette a tagság a kilátótorony építésének körülményeit.
„A kilátótorony kb. 12 m magas lesz, ahonnan tiszta időben gyönyörű kilátás nyílik a Stájer Alpokra, az elszakított országrészekre, a kőszegi hegyekre, Vértes hegységre, a bakonyi hegyláncolatra, a Gyöngyös mellékére és a jáki templomra”.
A torony földszinti részében a nyári hónapokban tejcsarnokot, télen pedig a ródlizok és síelők részére teakonyhát terveztek kialakítani. Az építési anyag és fuvar költségeinek kifizetését a polgármester megígérte, a telket pedig ingyen adta a tulajdonos, Horváth Gyula nyugalmazott iskola – igazgató. Viszont a felhasználandó vasanyag és a munkabérek kifizetésére még hiányzott a fedezet. Végül a polgármesterhez fordultak, akinek a korábbi ígérete szerint 2000 pengőt ajánlott fel, amelyből végül Mészáros Hugó tanácsnok – későbbi polgármester – javaslatára 1067 pengőt segély kifizetését javasolta. A támogatás mértékéről élénk vita bontakozott ki, végül az eredeti összeg megszavazása lett kérve,
„már csak azért is, mert a Zrínyi Ilona utca folytatásában lévő új park létesítéséhez annak idején a Szépítő Egyesület 500 pengőt adott a városnak. Ekkor megígérte a polgármester, hogy mintegy 2000 pengő értékben föveny és cement anyag adományozásával támogatni fogja a kilátótorony építésében”.
A végén 600 pengőt szavaztak meg, de valójában csak 100 pengőt adtak, mert 500 pengőt az egyesület saját pénzéből megszavazott a városnak.
„A Szombathelyi Szépítő Egyesület által tervezett kilátótorony építéséhez pénzügyi bizottságunk és a polgármester javaslatától eltérően 82 q cementel 600 P költség keretén belül hozzájárulunk úgy, hogy az anyagnak a helyszínre való elfuvarozásáról az egyesület maga gondoskodik – szólt a véghatározat”.
A kilátó megtervezésére jeligés pályázatot írtak ki, nyertesét 50 pengő díjazásban kívánták jutalmazni. Három tervpályázat érkezett, „Torony”, „Perspektíva” és „III” jeligékkel, amelyeket 1935. június 26-án bontott fel az Országh László elnökletével megbízott építési bizottság. Tóth János városi főmérnök kapta meg a tervezés jogát. Az első díjas terv pénzügyileg is megoldhatónak látszott. Tóth János, a műleírás szerint a toronylépcsőket és pihenőket gyalult puhafából és a legfelső pihenőt vasbetonból tervezte meg. A 174,5 m2-es torony és a 129,5 m2-es kiegészítő épület műleírása az alábbiakat tartalmazta:
„téglafalak, idomvas szimpla ablakokkal; vakolása borzolt; a színe szürkével kicsit megtört fehér, az összes ablakok látható felületén pedig kobaltkékek; maga a zászlótartó rúd konstruktív szereppel is bír; mivel a torony a fatetőt is alátámasztja. Az összes alapozások betonból, a mennyezetek a tetővel egybeépítettek, fából készülnek…. A torony legfelső teraszának lépcső körüli homlokzati részeit idomvasba foglalt üvegráccsal láttuk el az eső ellen. A főlépcsőn kívül, mely így egyenes irányba vezet a toronyhoz, egy kényelmes szerpentin utat is terveztünk lépcsők beiktatása nélkül a telek határán. Ezenkívül egy ródlipályát is a szerpentin út mellett, hogy így a kilátótorony és a kis vendéglő télen is megfeleljen rendeltetésének”.
Országh László 1935. szeptember 7-én kelt levelében a főszolgabírói hivatalhoz fordult, hogy engedélyezzék a kilátó megépítését. A kérvényhez mellékelték az építmény tervrajzát is.
Feldolgozás Vigh Kornél, a Szombathelyi Szépítő Egyesület ifjúsági tagozatának tagjának Város – és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) “Fiatalok az épített és természeti környezet védelméért” című, 2014. évi pályázatra készített anyagából.
Kép: a Berzsenyi Dániel Könyvtár képeslap- és fotótára
Folytatása következik!
