Bemutatták a Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című ismeretterjesztő filmet a Savaria Moziban ma este a Magyar Történelmi Társulat regionális szervezetével közös szervezésben.
A bemutatón vendégek volt a filmkészítők, Bárány Krisztián és Bárány Dániel, valamint a szakértő Prof. Dr. Pálffy Géza is. A Szent Korona több mint ezer év alatt magyar államiság legfőbb szimbólumává vált. 2012-ben alakult meg az MTA BTK Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportja, amely a királyi ékszerek kalandos történetének részleteit igyekszik feltárni.
- Nem volt film a Szent Koronáról, pedig jövőre lesz 40 éve, hogy hazatért Amerikából. Ezért készítettük. Az volt a célunk, hogy kilépjünk a tudomány elefántcsonttornyából, és a kutatási felfedezéseinket megosszuk a nagyközönséggel. Sőt: angol, német, orosz, szlovák feliratos változata is készül, mert a világ közönségéhez is szeretnénk eljuttatni. Olyan hozadéka is van, hogy egy diák érettségin erről mesélt, és többet tudott a Szent Koronáról, mint a bizottság. Természetesen jelest kapott – mondta Pálffy Géza az ankéton.
- Mi magunk gyűjtöttük a támogatást, ezért nagyon beosztottuk. A film értéke jóval több, mint amennyibe került, és erre nagyon büszkék vagyunk. Három hónap volt az előkészítés, órára lebontva határoztuk meg a feladatokat, 11-12 nap alatt leforgattuk a filmet – tudtuk meg Bárány Krisztián rendezőtől. – A filmet sok iskolába hívják, már több mint ezer diák látta. Szerettünk volna elrugaszkodni attól, hogy a történész ül a könyvtárban vagy egy kutatószobában és mesél, ezért minden koronázási városban forgattunk, így Esztergomban, Székesfehérváron, Pozsonyban, Sopronban is.
A film virtuális időutazás, amely olyan helyekre is betekintést enged, ahova soha nem jutnánk el hétköznapi emberként, például a Nemzeti Múzeum raktárába, ahol a koronázási ékszerekkel egy ládában őrzött cipellőt is megtekinthetjük. Bárány Krisztián a beszélgetés során azt a kulisszatitkot is elárulta, hogy a Szent Korona orsovai elrejtésének jeleneténél milyen ládát ástak el, hiszen az eredetit nyilvánvalóan nem lehetett. Aminek bírni kellett a rázuhanó rögöket, az a nagypapája hajós ládája volt.
Katona Attila történész felvetette, hogy a koronázási szertartást is be lehetne mutatni részletesen egy hasonló ismeretterjesztő filmben, az is nagy érdeklődésre tarthatna számot a történelemtanítás érdekkörében.
Az ankét végén Szentgotthárd polgármestere, Huszár Gábor városa 103 éves mozijába hívta meg az alkotókat az alkotásukkal együtt, amely DVD-n is kapható.
A képen balról jobbra: Prof. dr. Pálffy Géza, a film szakértője, Polgár Mariann, a Magyar Történelmi Társulat regionális/szombathelyi tagozatának elnöke és Bárány Krisztián, a Korona-film rendezője az Agora Savaria Moziban.
