A Nemzeti Művelődési Intézet a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet idején is ellátja közművelődési feladatait, így célja továbbra is az, hogy a legkisebb településeken is minden személy kultúrához jusson, akkor is, ha jelenleg a kulturális intézmények zárva tartanak. A fellelhető online, kulturális lehetőségek gyűjtése mellett új formák és módszertanok kidolgozása is feladat a következő időszakban – Éles Krisztinával, a Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Igazgatóságának igazgatójával beszélgettünk a Civil Idő című rádióműsor különkiadásában, 2020. március 28-án.
Hallgasd meg a beszélgetést a H+ Podcast csatornán:
Éles Krisztina a H+ Média kérdésére elmondta, hogy az NMI feladata többes: amellett, hogy minden olyan, meglévő lehetőséget kutat, ami az emberek jelenlegi bezártságát próbálja oldani, új formák, felületek kialakításán is dolgoznak. Az igazgatóság jó gyakorlatokat gyűjt a megyéből az internetes közösségépítésről, kulturális tartalmak megosztásáról, illetve arról, hogy miképp lehet ezeket a platformokat közösségi kommunikációra használni a különböző civil szervezeteknél, kisközösségeknél.
Nagyon sok kezdeményezés kezd kibontakozni, amelyek jó gyakorlatok lehetnek; ugyanakkor nem pótolják a személyes találkozásokat.
A rendkívüli helyzetben is ugyanúgy elérhetők az igazgatóság munkatársai elérhetőségükön, így azok a szervezetek, közösségek és intézmények, amelyek már a jövőtervezésen dolgoznak, vagy esetleg a talpra állást készítik elő, nyugodtan fordulhatnak az igazgatósághoz.
Most minden lelassult, van idő az elmélyültebb gondolkodásra: az egymáshoz fordulás időszakát éljük, észrevesszük és értékeljük a közösségeket és azok hiányát.
Az igazgató azt mondta: olyan ígéreteket lehet most leporolni, amelyek háttérbe szorultak időhiány miatt. Ez az időszak kiváló az elmaradások kezelésére is, tehát az önkormányzatok, intézmények hiányzó közművelődési dokumentumainak elkészítését, a meglévő kulturális dokumentumok felülvizsgálatát is elvégezhetik.
A jelenlegi helyzetben azt kell elérni, hogy a közösségekben senki ne érezze magát egyedül.
Éles Krisztina elmondta, hogy sok önkéntes feladatot vállalnak ebben az időszakban a kulturális és közművelődésben dolgozók is, amellett, hogy az intézmények zárt ajtói mögött folyik az élet, adminisztrációs munkákat végeznek, terveznek a jövőt illetően.
Fontos megemlíteni, hogy Vas megye településeinek 68 százalékának nincs hatályos közművelődési rendelete, ahol pedig van, azok közül több a jelenlegi jogszabályoknak nem felel meg. Ezek elkészítésében, módosításában is tud segíteni a Vas megyei igazgatóság, hiszen az ügyintézés nagy része lebonyolítható online és telefonon is. Ugyanez a lehetőség fennáll a szolgáltatási terveken, munkaterveken, egyéb alapdokumentumokon munkálkodó szervezetek és intézmények előtt is.
Több adatbázis van, amelyek a Vas megyei közösségekről, azok programjairól tartalmaznak információkat, ezek bővítésén dolgozik továbbra is az NMI:
- Hétről-hétre kultúra Vas megyében: ide olyan eseményeket gyűjtenek, amelyek egy-egy település életében meghatározó szerepet töltenek be, és a települések betudják magukat mutatni ezeken a programokon, azaz nemcsak a helyi közösségeknek szól, hanem a máshonnan érkezőket is várják – ezt az adatbázist tervezik jövőben a a civilnaptár.hu-val összekötni
- Nívós kulturális paletta Vas megyében: hasonló az előző adatbázishoz, itt olyan közösségeket gyűjtenek, amelyek nem kimondottan rendezvényeket, hanem olyan közösségi programokat szerveznek (pl. tollfosztás), amely fontos az adott közösség életében, és ezen keresztül bemutatva a település szellemi értékeit is, várják a helyieket és távolabbról érkezőket egyaránt. Ennek keretében gyűjtik azokat a formális és informális közösségeket is, amelyek kulturális tevékenységet folytatnak Vas megyében: ezek lehetnek amatőr művészek vagy művészeti csoportok is.
- Jeles napok, ünnepek: ezt az adatbázist a hagyományőrző csoportokkal közösen hozták létre. Az NMI munkatársai és a csoportok minden hónapban találkoztak, és azt próbálták ezeken az alkalmakon felmérni, milyen módon tudják magukat menedzselni, hogyan tudják bemutatni magukat, hogyan tárgyaljanak a fellépéssekkel kapcsolatban, és milyen forrásteremtési lehetőségeik vannak. Ezeket az összejöveteleket a járvány után folytatják, és ezeket a hagyományőrző csoportokat, és az általuk gondozott ünnepeket, jeles napokat tartalmazza a gyűjtemény.
Ennek kapcsán merült fel, hogy a fiatalok nem tudják megélni azokat a népszokásokat, hagyományokat, amelyeket a korábbi generációk átéltek és ezek által élményekkel gazdagodtak.
Egy külföldi nyaralás élménye felérhet egy rönkhúzás élményével a kisgyermekek számára.
A régi hagyományok felélesztéséhez, azok népszerűsítéséhez is tud módszertani segítséget adni az NMI ezeknek a csoportoknak.
A járványhelyzet ellenére folyik a közművelődési statisztikai adatlapok ellenőrzése is, valamint eltudják indítani azt a programot is, amely a nívós feladatokat és munkát ellátó közművelődési intézmények számára érhető el, ezzel segítve a minősített intézményi címre való felkészülést.
Mi lesz, ha véget ér a rendkívüli helyzet?
Előre még nem tudjuk, hogy hogyan fog újraindulni a hétköznapi élet a krízishelyzetet követően – mondta Éles Krisztina, aki hozzátette, hogy két lehetőség van: a bezártság rendezvényigényt generál az emberekben, vagy kezdetben félni fognak elhagyni az otthonukat, és csak idővel jelennek meg nagyobb számban az emberek a közösségi eseményeken.
Ha igény lesz a programok, közösségi élet iránt, nem szabad programok tömkelegét szervezni.
Miután most a kulturális élet letisztult, van lehetőség az ízlésformálásra. A tapasztalat szerint valószínűleg arra lesz igény, hogy találkozzanak, leüljenek, beszélgessenek az emberek, és hogy megosszák azokat az ötleteiket, amelyek ezekben a hetekben merültek fel bennük, és ezeket akár meg is valósíthassák. Az ötleteléshez sok segítséget adhatnak az online felületek kulturális értékei, termékei.
Fontos, hogy a közművelődési szakembereknek ezeket a közösségi eseményeket, beszélgetéseket moderálniuk, segíteniük kell. Építkezni is lehet ezekre a gondolatokra, hiszen sok eddig ismeretlen vagy félretett ötlet előjöhet.
A krízishelyzetet követő időszakban nem ajánlott nagyobb események valamint sok rendezvény szervezése, amelyekkel esetleg javítható az anyagi kiesés intézményi szinten,
hanem a kisközösségek újragondolásával és felépítésével kell kezdeni a munkát. A fizetős rendezvényekkel nem feltétlenül lehet az anyagi kiesést pótolni a várható negatív gazdasági hatások miatt, ezért az egyének közösségi élmények megélését segítő programokra érdemes kidolgozni elsődlegesen stratégiát. A valós igényeket kell felmérni, és nagyobb lehetőséget adni ezeknek, valamint az emberek és közösségek mentális egészségére is kiemelten kell figyelni majd a közművelődési szakembereknek.
Milyen hatása lesz az emberek közművelődési és kulturális szerepére a veszélyhelyzet?
Jelenleg nem tudni, hogy pszichológiailag és mentálisan hogyan érinti a félelem, a bezártság az embereket, ennek kutatására és megoldására több szakterület összefogására lesz szükség a helyzet normalizálódását követően.
Éles Krisztina azt mondta, tapasztalatai szerint az emberek várni fogják a közösségi programokat, a fizikai kontaktusokat, és pozitív hatása is lehet akár ezeknek a heteknek: az internet térhódítása eddig több téren is kihívást jelentett az intézményeknek, de a jelenlegi helyzet után valószínűleg értékelni kezdik az emberek a személyes jelenlétet, valamint annak pozitív, közösségi hatásait egy-egy színházi vagy zenei programon, koncerten. Ennek oka az lehet, hogy noha online lehet kommunikálni emberekkel, de teljesen máshogy ad értéket a személyes társalgás, a közös ténykedés.
Milyen hatása lesz a közművelődési és kulturális szférára a veszélyhelyzet?
A gazdasági hatást még nem lehet felmérni, kemény időszak vár az intézményekre a bevétel kiesés miatt – mondta az igazgató, aki úgy gondolja: jót tesz a közösségépítő szakmának, ha ez a krízishelyzet véget ér, ugyanis lehet, hogy ezután nem kell vitákat folytatni, hogy mi a közművelődési alapszolgáltatás, mit jelent, mit tartalmaz, mert az emberek megélik azt, hogy nincs közösségi színtér nyitva, ezáltal megértik ezeknek a tereknek a fontosságát.
A fizetős rendezvények inogni fognak, ugyanakkor a közösségi programok megerősödhetnek, hiszen ezek amellett, hogy pénzmozgás nélkül is megvalósíthatók, valószínűleg nagy igény lesz rájuk.
Ugyanakkor már most több pályázat is segíti a közösségeket, ezek alapot jelenthetnek a talpra állásban és a fejlesztésben is.
A szakember szerint a közösségépítés legjobb eszköze az értékek feltárása, értéktári közösségek létrehozása, erre a Hungarikum pályázat nagyon jó lehetőséget ad.
Elindul a Déryné Program is: a Nemzeti Művelődési Intézet és a Nemzeti Színházközösen indította el a programot, amelynek keretében színházi élményt biztosítanak a kis településeken is. Ez szintén egy olyan plusz kulturális élményt ad, amely pályázati úton biztosítható a településeken.
Elmondta: a Nemzeti Művelődési Intézet a Színháziskola programját online folytatja, így a Vas megyében közel 100 fő résztvevő, négy csoportban, az interneten keresztül kapnak majd oktatást a színházi világról, emellett ezekkel az ismeretekkel színjátszó körök létrehozásában, koordinálásban is tudnak majd segédkezni.
Hamarosan zárul a közművelődési és közönségkapcsolati szakember képzés, ahol 28 új közművelődési szakembert avatnak, így a szakemberek által új lehetőségek nyílnak meg a közösségi terek előtt.
Simon Ádám
Az Éles Krisztinával készített interjú 2020. március 28-án hangzott el a Credo Rádióban a Civil Idő Különkiadásában.
