Ortutay Tamás szobrászművésszel beszélgetett Kaszap Sára a Genius Savariensis Szabadegyetem irodalmi előadóestek sorozata részeként Radnóti Miklós születésének 107. évfordulóján az Egyházmegyei Könyvtárban.
Az ismét nagy számban megjelent irodalomszerető közönséget dr. Fűzfa Balázs köszöntötte. Elmondta, hogy ez az év fontos események évfordulója: 70 éve találták meg az abdai tömegsírban nyugvó áldozatok exhumálása közben Radnóti Miklós holttestét, a zsebében az azóta történelmi ereklyévé vált notesszel, benne a ceruzával írt verseivel. Bár a füzetecske nagyon rossz állapotban volt, de még olvasni lehetett az első oldalon Radnóti kérését öt nyelven: verseit juttassák el Ortutay Gyula egyetemi tanárnak Budapestre. Szerencsére a költő még korábban átadta a versek másolatait a bori táborban egyik bajtársának, aki a kevés életben maradt munkaszolgálatos egyikeként, a hazatérte után eljuttatta az illetékesnek a naplót. Az irodalomtörténész Fűzfa Balázs meghatottan mutatta meg a közönségnek a tulajdonában lévő notesz másolatát, amely a magyar irodalom olyan gyöngyszemeit is tartalmazza, mint a Hetedik ecloga, az Erőltetett menet, a Levél a hitveshez című remekműveket.
A szombathelyi irodalmi est vendége, Ortutay Tamás, aki ez év februárjában töltötte be 70. életévét. A szobrász, keramikus – Ortutay Gyula akadémikus, néprajzkutató, politikus fia – elmondta, hogy szüleit szoros kapcsolat fűzte a Radnóti házaspárhoz, és ő mindig büszke volt arra, hogy Radnóti Miklós felesége, Gyarmati Fanni a keresztanyja.
A kivetítőn családi fotókat is megmutatott a közönségnek, közben Kaszap Sára felolvasta az édesapa naplóbejegyzését a születésről és a keresztelőről.
A művész az Iparművészeti Főiskola elvégzése után nagyobb méretű, tojásdad formájú szobrok készítésével kezdte pályafutását, ami iránt elsősorban külföldön, Finnországban érdeklődtek. A 80-as évek második felében, az édesapjától örökölt vadásztöltényekből béketollakat – Paece Pen – készített, 250 vezető politikusnak küldött egy-egy tollat szerte a világban; néhány nyugati államfő írásban meg is köszönte a figyelmességét.
Ausztriában és az Egyesült Államokban tanított, majd hazatérte után – mivel mindig is ökológusként gondolkodott, szerette a természet közeli életet – létrehozta a Zöld Pont Alapítványt és egyidejűleg a budapesti Vörösmarty téren egy kis ökoboltot nyitott, ami kezdetben nagyon sikeresen működött.
Szobor- és építési pályázatokon indult, de sajnos, nem nyert, mert mindig a drága pályaművek voltak sikeresebbek.
Balatonszárszón 1998-ban avatták fel a „Szerelvényen” alkotását, az ott tragikus körülmények között elhunyt József Attila emlékművét, amelyen a költő versei olvashatók. Az anyagiakról Jancsó Miklós gondoskodott: koncertet szervezett Koncz Zsuzsa és Bródy János részvételével, a bevételét a József Attila emlékmű elkészítésére ajánlották fel.
Balatonszárszón 1998-ban avatták fel a „Szerelvényen” alkotását, az ott tragikus körülmények között elhunyt József Attila emlékművét, amelyen a költő versei olvashatók. Az anyagiakról Jancsó Miklós gondoskodott: koncertet szervezett Koncz Zsuzsa és Bródy János részvételével, a bevételét a József Attila emlékmű elkészítésére ajánlották fel.
Ortutay Tamás lelkesen újságolta, hogy Bibó István nemzetközileg kiemelkedő politikai gondolkodó (1911–79) szobrának elkészítésével foglalatoskodik; nem is egyről van szó, mivel több városban is fel szeretné állítani őket, mint mondta: „ Bibó szellemében átszellőztetjük Magyarországot…” A makettet máris sikerrel bemutatta, ihletője Bibó esszéje, „A szabadságszerető ember politikai tízparancsolata”.
A szoborállításokat a Zöld Pont Alapítvány közreműködésével, könyvek, a már említett Paece Pen tollak eladásával és koncertek szervezésével szeretné fedezni.
A bensőséges hangulatú beszélgetés közben Rozmán Kristóf tanár, Kazinczy-díjas versmondó remek előadásában hallhatta a közönség Radnóti Miklós két költeményét – Születésnapi eclogácska (1942. március 24.); amelyet barátjának, Ortutay Gyulának ajánlott, valamint a Nem tudhatom című verseket.
Tátrainé Kulcsár Irén
