Mi lesz így a nemzeti kultúránk alapjaival? Minden, amit az NKA botrányról tudni kell
A Nemzeti Kulturális Alap körüli botrányban egy 17 milliárd forintos kiemelt keret sorsa, kormányközeli celebek támogatása, lemondó bizottsági tagok és feljelentést tevő szakmai szervezetek keverednek egymással, miközben olyan nagy múltú fesztiválok, mint a Savaria Történelmi Karnevál, állami forrás nélkül maradnak. A vita már messze túlmutat egy pénzosztási döntésen: arról szól, ki mondhatja meg, mi számít valódi értéknek a magyar kultúrában.
Mi az a Nemzeti Kulturális Alap?
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 1993 óta az állam egyik fő kultúratámogató szervezete, amely fesztiválokat, művészeti projekteket, intézményeket, emlékéveket és örökségvédelmi programokat finanszíroz.
Forrásai döntően a központi költségvetésből és kulturális jellegű közteherviselési bevételekből származnak, a pénzeket szakmai kollégiumok és az NKA Bizottsága osztja szét pályázati alapon.
Papíron a rendszer átlátható: pályázati felhívások, nyilvános döntési listák, szakértőkből álló kollégiumok döntenek, a minisztérium pedig felügyeletet gyakorol.
Éppen ezért rázta meg különösen az ágazatot, hogy egy 17 milliárdos keret elosztása körül azt látják: a klasszikus, nyílt pályázati logikát megkerülve, ideiglenes kollégiumon át, részben a nyilvánosság kizárásával szórtak szét milliárdokat.
Mi a mostani botrány központi ügye?
A kulcspont egy mintegy 17–17,5 milliárd forintos „kiemelt kulturális” keret, amelyet 2025 szeptembere és 2026 márciusa között osztottak szét, részben egy ideiglenes Kiemelt Kulturális Programok Kollégiumán keresztül.
A nyilvánosságra került listákon gasztrofesztiválok, főző- és evőversenyek, kormányközeli helyszínek, BL-himnusz-projektek és celebekhez köthető rendezvények is szerepelnek, miközben több nagy múltú szereplő kimaradt.
Miért tartják sokan problémásnak a 17 milliárdos keretet?
Mert a pénzek egy részét olyan programok kapták, amelyeket a kritikusok nehezen tudnak „kiemelt kulturális értékként” értelmezni, miközben a döntéshozatali folyamat átláthatatlan volt.
A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) szerint a támogatások jelentős része „fű alatt”, pályázati felhívás nélkül, a nyilvánosság megkerülésével jutott ki.
Hol jön be a képbe a Savaria Történelmi Karnevál?
A Savaria Karnevál ügye szimbolikus: 23 év után először nem kapott állami/NKA-támogatást, miközben a több mint 100 milliós költségvetésű, milliárdos pénzforgalmat generáló fesztivál Szombathely egyik legfontosabb kulturális és turisztikai eseménye.
A város és a szervezők szerint ez olyan, mintha a rendszer éppen a valódi, közösségi kulturális értékeket büntetné, miközben vitatott projekteket százmilliókhoz juttat.
Mi a jogi szál?
A FESZ a Központi Nyomozó Főügyészségnél feljelentést tett ismeretlen tettes ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hivatali visszaélés gyanújával.
Indoklásuk szerint az NKA honlapján sem az ideiglenes kollégium tagjainak névsora, sem a döntéshozatali rend, sem a keret pontos nagysága nem volt elérhető, ami szerintük sérti a közpénzek átlátható felhasználásának törvényi előírásait.
Érinti ez az NKA teljes működését?
A szakmai kritikák elsősorban a kiemelt keretet és az ideiglenes kollégiumot célozzák, nem a régi, „klasszikus” NKA-pályázati rendszert.
Ugyanakkor az, hogy mindez az NKA nevében, az NKA felügyelete alatt történt, súlyosan rombolja az intézmény egészének hitelességét.
Mit lépett erre eddig az állam és az NKA?
Az NKA Bizottsága rendkívüli ülést tartott, ahol Hankó Balázs miniszter javaslatára úgy döntöttek, hogy az összes érintett projekttől időközi szakmai és pénzügyi beszámolót kérnek.
Ezzel párhuzamosan több vezető és bizottsági tag lemondott, a politikai felelősség kérdése pedig a kormányváltás küszöbén különösen érzékeny.
Nevesített vélemények – ki mit mond a botrányról?
Hankó Balázs: „a közösségépítés és hagyományőrzés szolgálata”
A leköszönő kulturális miniszter szerint a 17 milliárdos támogatási csomag a magyar kultúrát, a közösségépítést és a hagyományőrzést szolgálja, és a döntések jogszerűen születtek.
Hankó tagadja, hogy a Fidesz-közeli celebek kampányfinanszírozásáról lenne szó, ugyanakkor a botrány kirobbanása után ő maga is kezdeményezte az érintett projektek időközi beszámoltatását.
Baán László: „átvertek minket”
Baán László, az NKA csúcsbizottságának volt tagja úgy fogalmazott: „átvertek minket”, mert a testület egy szűk, Márai- és Jókai-emlékéves beszámolót hagyott jóvá, nem pedig egy 17 milliárdos pénzosztást.
Lemondását azzal indokolta, hogy nem akarja nevét adni ahhoz, hogy az NKA szakmai tekintélyét politikai kifizetések igazolására használják.
Bús Balázs és a többi lemondó
Az NKA alelnöke, Bús Balázs szintén távozott pozíciójából, jelezve, hogy erkölcsi és politikai értelemben vállalhatatlannak tartja az ügyet.
A sajtóban névvel vagy név nélkül megszólaló bizottsági tagok közül többen hangsúlyozták: ők nem a „celebgazdagító, galuskaevős” programokra szavaztak, és visszautasítják, hogy döntéseiket utólag ilyen kifizetések legitimálására használják.
FESZ: „a nyílt rendszer megkerülése”
A Független Előadó-művészeti Szövetség közleményében azt írta: a 17,6 milliárdos keret döntései közül mindössze két esetben volt klasszikus, nyilvános pályázat, a többi meghívásos vagy informális módon született.
Szerintük az ideiglenes kiemelt kollégium a nyílt, szakmai alapú pályázati rendszer megkerülésére szolgált, és politikai lojalitás alapján osztotta a pénzt, ezért tettek feljelentést költségvetési csalás és hivatali visszaélés gyanújával.
L. Simon László: „jogosan vált ki felháborodást”
A korábbi NKA-elnök, fideszes kultúrpolitikus L. Simon László szerint is „jogosan vált ki felháborodást”, ahogyan a 17 milliárdot szétosztották.
Egy nyilvános bejegyzésben arról írt, hogy a titkos, a honlapokon nem publikált döntések szembe mennek mindazzal, amit az NKA átlátható működéséről korábban képviseltek.
Dr. Nemény András, Szombathely polgármestere: „17 milliárd forint ment el a semmibe, miközben az igazi értékek nem kaptak semmit.”
Szombathely kulturális vezetői és a Savaria Karnevál szervezői szerint a támogatás elmaradása egyszerre szakmai és politikai pofon a városnak.
A 2023-as adatok szerint a karnevál költségvetése közel 145 millió forint volt, a város mintegy 70 milliót tett hozzá, a rendezvény becsült pénzforgalma pedig 1,3 milliárd forintot is meghaladhatott. Ehhez képest 2025-ben sem NKA-, sem jelentős állami támogatás nem érkezett, miközben a vitatott listán sokkal kisebb jelentőségű projektek szerepelnek jelentős összegekkel.
Művészek és celebek: kemény szavak, óvatos magyarázkodás
Majka egy interjúban „erkölcsi mocsárnak” nevezte az ideiglenes kollégium rendszerét, és kijelentette, hogy nem kíván részt venni ilyen típusú pénzosztásban.
Péter Szabó Szilvia inkább elkeseredettségéről írt, szerinte a valódi értéket teremtő produkciók évek óta nehezebben jutnak forráshoz, mint a „kedvencek”, és az egész ügy a kultúra társadalmi presztízsét rombolja.
Dopeman és Kis Grófo ugyanakkor azt hangsúlyozták: ők nyílt pályázaton indultak, a pénzt produkciókra kapják, és nem politikai kampányfiguraként tekintenek magukra.
Ez rávilágít, hogy a rendszer torzulásai és az egyes előadók személyes felelőssége két külön kérdés, még ha a közvélemény sokszor nem is választja szét a kettőt.
Konklúzió: nem ússza meg reform nélkül
A 17 milliárdos NKA-keret ügye egyszerre szól pénzről, politikáról és bizalomról: arról, hogy a magyar kultúra támogatása szakmai döntések vagy politikai szempontok mentén történik-e.
A kormány, az NKA, volt vezetők, fesztiválszervezők, művészek és szakmai szervezetek ritkán látható intenzitással ütköznek egymással, de egy dologban meglepő konszenzus látszik:
így, ebben a formában a rendszer nem tartható.
Ha nem lesznek valódi vizsgálatok, nyilvános következmények, visszavont támogatások vagy szabálymódosítások, az a kulturális szféra bizalmát hosszú évekre alááshatja – nemcsak az NKA-ban, hanem általában az állami kultúratámogatásban is.
Ha viszont az új kormány valódi reformot hajt végre, és visszaállítja az átlátható, szakmai alapú döntéshozatalt, akkor a mostani botrány akár fordulóponttá is válhat a magyar kultúra finanszírozásában.
Kiemelt képünk AI-al készült illusztráció.
