A Szombathelyi Szépítő Egyesület IFI tagozata 2014.06.24. és 2014. 06. 26 között építő – szépítő tábort tartott középiskolások számára. A második nap összefoglalója.
2. nap – 2014. június 25. (szerda) programja
Délelőtt: Oladi Kilátó takarítása, környékének rendbetétele (szemétszedés, gyomirtás) Bődi Lívia (IFI tagozat vezetője) felügyeletével, a Szompark támogatásával.
Délután: Szent Márton temető megtekintése Torjay Valter (művészettörténész) vezetésével.
A találkozó az Árkádia üzletközpont előtt volt, ahonnan gyalog indultunk el az Oladi Kilátó felé. Felérve a kilátóhoz Bődi Lívia az IFI tagozat vezetője mesélte el a fiataloknak a kilátó rövid történetét. Majd a csoport tagjai felosztották egymás között azt, hogy ki melyik munkát szeretné csinálni. Az egyik csoport a kilátó teljes környezetében szedte össze a szemetet; a második csoport a kilátó épületének belsejét takarította ki; míg a harmadik csoport pedig a gyomot kikapálását vállalta magára. Akik a bevállalt munkát megcsinálták csatlakoztak a másik csoporthoz, és közben még az öszről ott maradt avart is összeszedtük.
Az ifjak több tucat zsáknyi szemetet és hulladékot szedtek össze. Munkájuknak köszönhetően a kilátó környezete egy kicsit megszépült. Akciónkban 10 fiatal vett részt a tagozat vezetőjével együtt, valamint csatlakozott hozzánk és munkánkhoz Horváth Zoltán képviselő is, aki a Szépítő Egyesület tagja. Az IFI tagozat tagjai a nyár végén még folytatják a megkezdett munkálatokat.
Az Oladi Kilátó
Már a reformkori Szombathely életét irányító városvezetésben felmerült az igény, hogy gondoskodjon a városlakó és középületeinek, utcáinak, tereinek szépítéséről. Az egyesület véglegesített alapszabályát az 1885. október 18-án tartott közgyűlés fogadta el.
1935-ben az egyesület alakulásának 50. jubileumára elkezdték építeni az Oladi Kilátót, melyet 1936.május 10-én ünnepélyes keretek között avattak fel, egyébként ez került a Szépítő Egyesület logójára.
Az egyesület első időszakának utolsó nagy, igazán önálló alkotása az Oladi Kilátótorony. 1934-ben tartott választmányi ülésen Országh László az évforduló méltó megünneplését indítványozta. Az egyik, az oladi dombon kilátótorony építése; a másik, a Felső – hegyen egy kis kápolna felállítása. A választmány az oladi kilátó megépítésével értett egyet, és kérték az egyesületet, hogy a kilátó építésére vonatkozó költségvetést és a tervrajzot készítesse el. Az évi rendes közgyűlésen a tagság részletesen megismerhette a tagság a kilátótorony építésének körülményeit, 1935. április 23-án tartották meg. Az építési anyag és a fuvar költségeinek kifizetését a polgármester megígérte, a telket ingyen adta a tulajdonos, Horváth Gyula nyugalmazott iskola – igazgató.
A pénzügyi bonyodalmak ellenére az egyesület a kilátó megtervezésére jeligés pályázatot írt ki, nyertesét 50 pengő díjazásban kívánták jutalmazni. Három pályázat érkezett be: „Torony”, „Perspektíva” és „III” jeligékkel, amelyeket 1935. június 26-án bontott fel Országh László elnökletével megbízott építési bizottság.
Országh László 1935. szeptember 7-én kelt levelében a főszolgabírói hivatalhoz fordult, hogy engedélyezzék a kilátó megépítését és még ez év októberében megtartották az első helyszíni szemlét.
A tervezés jogát Tóth János városi főmérnök kapta meg, míg a kivitelezést Klosovszky Ernő mérnök, építési vállalkozó kapta meg. Az 1935. szeptember 25-én tartott rendkívüli közgyűlésen ismertették a terveket. Októberben kezdték meg az építkezést, így már előre látható volt, hogy az évforduló évében nem sikerül a kilátót felavatni. A tervek szerint a torony és az oda vezető utak még 1935-ben elkészülnek, a vakolási munkák azonban 1936 tavaszára maradtak.
Az oda vezető utak rendbehozatalához segítséget kértek, a kiserdőn keresztül vezető, csaknem 300 m gyalogút elkészítéséhez szegélykőre és munkásokra volt szükség. A segítséget megkapták, az építkezés az egyesület és a polgármester segítségének köszönhetően megindult, de várták az adományokat is. Ennek köszönhetően a helybeli vállalkozásoktól, égetett meszet, homokot, téglát kaptak, a pénzintézetektől pedig nagy nagyságrendű támogatásokra ígéretet.
A kilátó épületét Horváth Gyula nyugalmazott iskola- igazgató telkére kívánták felépíteni, aki a telket az építés megkezdésekor az egyesületnek ajándékba adta. Viszont ezt az ajánlatát később megváltoztatta, és már csak vételárért volt hajlandó átengedni.
1936 áprilisában megtartott közgyűlésen Országh László bejelentette,hogy a kilátó felépült és az ünnepélyes megnyitó május 10-én lesz. Tervezték egy márványtábla elhelyezését is a torony keleti falába. A május 10-re kitűzött avatás az esőzések miatt elmaradt, mert a toronyhoz vezető utak járhatatlanok lettek. De már az első csonka évben 1600-an látogatták meg a kilátót.
Forrás: A szombathelyi Szépítő Egyesület története c. könyv
Az ebédet követően a Szent Márton temetőben folytatódott a napunk.
A Szent Márton temetőben Torjay Valter művészettörténész vezetett végig minket. A rendkívül élvezetes vezetés folyamán a temetőt végigjárva régi történeteket hallhatunk egy–egy síremlék kapcsán.
Szent Márton temető
Szombathelyen a Szent Márton úti temetőnek már kétezer éves múltja van, habár ha végig sétálunk az ódon hangulatú temetőben a borostyánnal benőtt síremlékek között, kétszáz évesnél régebbit nem találhatunk.
A Szentmártoni temető egyike hazánk és Európa legrégebbi és egyben legtovább is használt sírkertjének, azonban 1962-től már nem temetnek ebbe a sírkertbe. A történészek szerint már Kr. sz. 2. században temettek ebbe a temetőbe. A temetőben híres szombathelyi családok sírköveit lehet fellelni, olyan neves emberek nyugszanak itt, kiknek emlékét utcatáblák is őrzik.
A Szent Márton temetőben nyugszik a jeles művészettörténész, levéltáros, Kapossy János, aki a szombathelyi barokk kutatója volt, és nem mellesleg a Magyar Országos Levéltár igazgatója, és az MTA tagja. Emlékét a városban a Rákóczi utcai szülőházán egy emléktábla is őrzi.
A Szent Márton temető parcellái között bukkantunk rá a premontrei szerzetes, kanonok, pedagógus, etnográfus és gimnáziumigazgató, Kárpáti Kelemen sírjára.
Az írót, költőt, publicistát és várospolitikust, Mészáros Hugót (Ősz Ivánt) szintén a Szent Márton temetőben találjuk.
A temető szépsége a szintén szombathelyi születésű Torjai Valter szimbolista festőművészt és művészettörténészt is megihlette, és csodás festmények mellett készített egy kiadványt A Szentmártoni temető címmel.Forrás: szombathely.varosom.hu
Az alábbi linkre kattintva még részletesebben olvasható a temető története: www.vaskarika.hu/hirek/reszletek/3569/
Galéria
Készítette: Bődi Lívia
A Szombathelyi Szépítő Egyesület Ifjúsági Tagozatának engedélyével.