Miközben 1944. december 24-én a budapesti lakosság zöme az ünnepekre készülődött, a főváros határait már a szovjet csapatok ostromolták.

A folyamatos támadások és a harcvonalak város felé terjedése következtében fokozatosan állt le a tömegközlekedés, az áram-; a víz-; a gáz-; és a telefonszolgáltatás. A november óta jelentkező áruhiány súlyosbodott: december végére általános lett az élelmiszerhiány, a lakosság nagy részét a városba szorult körülbelül harmincezer ló húsa mentette meg az éhhaláltól. Az ostromot, amely 1945. február közepéig tartott, a második világháború egyik legsúlyosabb pusztítással járó harcai közé sorolják: szinte minden épületben kár keletkezett vagy megsemmisült a városban.

VIDEÓ: szovjet felvételek a budapesti ostromról