A képeslapok küldése hamarosan olcsó mulatsággá vált, mivel Angliában 1842-ben megkezdte működését az állami postahálózat. 1880-ban az angol posta 11,5 millió üdvözlőlapot kézbesített. A lapom népszerűsége 1882-ben akkora volt, hogy egy kiadó évente 7000 ezer fontot (akkoriban nagyon nagy összegnek számított!) fizetett a művészeknek a lapok prototípusának kidolgozásáért. Amerikában 1850-ben nyomtatták az első lapokat, melyek megtévesztően hasonlítottak az angol lapokra.
Európában a színes nyomtatás fejlődésével, az 1870-es évektől terjedt el széles körben a karácsonyi képeslap. Az egyre növekedő forgalom miatt 1880-ban már a postahivatalok felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy időben – hetekkel a karácsony előtt – adják postára a képeslapjaikat, hogy azok időben megérkezzenek a címzetthez. Ezzel egyidőben a karácsonyi képeslapok egy német származású úriembernek, Louis Prangnak köszönhetően egyre népszerűbbek lettek Amerikában is.
Magyar nyelvű karácsonyi lapokat Klökner Péter készített először 1899-ben Székesfehérváron.
Az akvarell témái:
- Mária a karján Jézussal, mellette éneklő gyermekek,
- téli tájkép a karácsonyfát hozó Jézussal,
- angyalok csengőkkel és karácsonyfákkal a téli táj felett
A képeslap virágkorát a XIX-XX. század fordulójának éveiben élte. A karácsonyi képeslapok jó része német és olasz nyomdában készült. A legszebb képeslapok Európa-szerte a századforduló aranykorának is nevezett időszakában, a szecesszió stílusirányzata idején születtek. A boldog békeidők hangulata látszik a szépen rajzolt, kedves képeslapokon, fényképes montázsokon. A megrendelő kívánsága szerint nyomtatták a képre a megfelelő, szokványos üdvözlő szavakat.
A korai lapokra mást nem is lehetett írni, a címzés oldalát teljesen betöltötte a név, rendeltetési hely és a postabélyeg. (Szaknyelven ezeket a lapokat hosszúcímzésesnek nevezzük.) A feladó a képes oldalra írt pár sort vagy csak a nevét. A „Printed in Germany” és „Importé d’Italie” jelzésű lapok elárasztották az egész kontinenst, képeik kialakították a karácsonyi jámborságnak azt az édeskés báját, mely mindig is körüllengte a szeretet ünnepét. Hosszabb szöveg írására csak 1904. november 23-a után volt lehetőség, amikor postai rendelet alapján az egész világon elterjedt a képeslevelezőlap hátoldalának (címzés és írásbeli közlés helye) kettéosztása.
Szöveg/Kép: Kőszegfalviné Pajor Klára