KOR-SZELLEM 6.: A mai Szombathely (1.rész)

KOR-SZELLEM rovatunk folytatásában Szombathely kerül a középpontba: a következő cikkekből kiderül, hogyan mutatták be régen városunkat, vagy egy-egy nevezetességét. Folytatjuk a Szombathely történetét bemutató cikket, a Lapok Szombathely történetéből című folyóirat 2004./128. számából. 

Írta Kahn József.

Szombathely városa már első tekintetre mint modern város tűnik fel, sőt egyes részei kiválóan nagyvárosi jelleget öltöttek föl ; különösen kiváló a város közepén fekvő  tér, hol a maga nemében egyedüli nagyszerű székesegyház, a püspöki palota, a hatályos vármegyeház és a tetszetős modorban épült városház és színházépületek díszlenek.

Ha a város főutczáján tekintetünket körülvetjük, nemcsak a boltok nagy serege ötlik szemünkbe, hol nem ritkán csinos kirakatokban az ipar és divat legújabb készítményei helyt foglalnak, de feltűnnek még a város népei, kik sem magatartásukkal, sem viseletükkel nem árulják el még legkevésbé, sem a különben ügyetlenül  fellépő << jó falusit >> jellegük oly annyira nagyvárosias, hogy még az úgynevezett fenegyerek is képviselve van.

Mindez annyival jellemzőbb, miután aránylag igen rövid idő eredménye. A város gyors építészeti emelkedésére vonatkozó felvilágosításokat Wälder Alajos építész úrnak köszönhetjük. Szombathely a    múlt század végéig a győri püspök birtoka volt. Ekkor lőn a város maga is püspöki székhely, és első püspöke, Szili, nagylelkűségének köszönheti nagyszerű székesegyházát, mely belső ornamentikájára nézve Magyarország legszebb műépítkezései közé sorozható. Mellette foglal méltó helyet a püspöki lak. Egyidejűleg alapíttatott a Seminarium is.

Ezen valóban monumentális épületek itteni elhelyezése jelölte ki e teret, Szombathely jövőbeli központját, mely körül a városnak fejlődnie kellett. Nemsokára tényleg keletkeztek itt további épületek, mint a megyeház és néhány kanonok is itt építtetett lakházakat. Sokáig azonban mindemellett Szombathely csak mezőváros maradt. Midőn azonban 1865-ben a sopron – kanizsai vasúti vonal megnyittatott, rövid idő alatt minden irányban gyors emelkedés állott be, mely aztán építkezési vágyat is teljesen felújította. De még az ez időből származó építkezés is tökéletlen és kezdetleges jellegű, csupán a 70-es évek felé, mikor a megyei árvaház és a püspöki palotával rézsút szemben fekvő városháza, valamint a budapesti építész Hausmann vezetése alatt épült szép, de kis színház keletkeztek egymás után, és a közeli Batthyányi téren Schöne Frigyes bécsi építész terve szerint a új zsinagóga épült; akkor ébredt fel a lakosságban a helyes érzés és jó ízlés az újabb építkezések iránt, melyek keresztülvitelével kiváló építészek bízattak meg. Kiváló érdemeket a város építészeti fejlődése körül a most helyben lakó Wälder Alajos és Brenner János építészek. A legújabb időben támadt hosszú palotasorok nagyon hozzájárultak Szombathely nagyvárosi színezetéhez. Múlt évben lett ugyancsak befejezve a nagyszerűen elrendezett lovassági laktanya, Pártos Gyula budapesti építész terve szerint, valamint a Wagner Gyula építész terve után épült törvénykezési és fogház-épület, melyek még 1889-ben lettek rendeltetésüknek átadva. Mindezen nagy középületektől eltekintve, számos magánépület ízléses modora is magára vonja a figyelmünket; nevezetesen a Heimler – féle ház a Sabária kávéházzal és a Rechnitzer – ház, mindkettő Wälder Alajos építménye. Ugyancsak most van épülő félben több emeletes ház, melyek a mostani arányai után ítélve, bizonyára a város díszére fognak válni. Brenner János építész különben az úgynevezett nagy és kis Práter jelentékeny nagyságú telkeket is megszerezte építkezési czélokra.

Szombathely város a legutóbbi két évtizedben rohamosan fejlődvén, szüksége merült fel annak, hogy az építkezések rendszeresen és a közérdeknek megfelelően eszközöltessenek,  s  mivel a város belterületén létező telkek, illetve régi házak ára szerfelett magas, czélba vétetett új utcák és telkek nyitása s ezáltal a város terjeszkedések czélszerű irányba terelése.

Egy ilyen tervvel foglalkozik jelenleg Szombathely városa, melynek czélja utczákat nyitni és fokonként beépíteni azon mintegy 110,000 ¤ ölnyi területet, mely egyrészt a kőszegi utcza és a vasúti állomás, másrészt a Gyöngyös – utcza és a laktanya között fekszik. Ugyane területen foly a Gyöngyös patak is, melynek mindkét partján közkertek terveztetnek, e terv kivitele, mely az érdekeltség kezében van, a Gyöngyös – utczából  a Sabária szálloda átellenében egy, s a kőszegi utczából 3 ház kisajátítását teszi szükségessé. A tervezeti kivitel munkálatai folyamatban  vannak s remélhető, sőt Szombathely város érdekében felette kívánatos is, hogy e szép utczafejlesztési terv mielőbb megvalósuljon.

A város kövezését illetőleg a községi hatóság annak lehető leggyorsabb keresztülvitelét tűzte ki feladatául úgy, hogy Szombathelynek nemsokára nagyvárosias asphaltja lesz.

Köszönjük Dr. Kiss Gábor segítségét!

[icon name=”icon-info-sign”] Megjelent: Budapesti  Látogatók Lapja 1890.  5. szám.  Szombathelyi  melléklet  1-24.  oldal.
[icon name=”icon-info-sign”] Lapok Szombathely történetéből; 2004./128.

[icon name=”icon-info-sign”] Digitalizálta: Horváth Balázs