Minden korszakot átvészelt a Magyarország legnagyobb síremlékének helyet adó Fiumei Úti Sírkert
A Fiumei Úti Sírkert, eredetileg a Kerepesi úti temető, Magyarország egyik leghíresebb sírkertje, mely a 19. század közepén jött létre Pest köztemetőjeként.
Széchenyi István már 1843-ban felvetette egy nemzeti kegyeleti hely létrehozásának ötletét.
Bár a temetőt eleinte tehermentesítés céljából hozták létre, hamarosan nemzeti dísztemetővé vált, ahol a magyar történelem és kultúra kiemelkedő alakjait helyezték végső nyugalomra.
A sírkert első jelentős temetési eseményei közé tartozik Vörösmarty Mihály költő 1855-ös búcsúztatása, amely a neoabszolutizmus elleni néma tüntetéssé vált.
Az 1860-ban elhunyt Forinyák Géza joghallgató temetése szintén politikai megmozdulásnak számított, amelyen több tízezer ember tiltakozott az önkényuralom ellen.
A temető panteonná válása a kiegyezés után gyorsult fel, amikor itt helyezték el a 1848–49-es szabadságharc vértanúinak és Batthyány Lajos mártír miniszterelnök hamvait.
Kossuth Lajos temetése a 19. század egyik legnagyobb gyászünnepe volt, amelyet a főváros szervezett, miután Ferenc József nem adott engedélyt az állami temetésre. Kossuth mauzóleuma, melyet Gerster Kálmán és Stróbl Alajos terveztek, Magyarország legnagyobb sírépítménye.
A Fiumei Úti Sírkert így nemcsak a magyar történelem fontos színtere, hanem kulturális és művészeti emlékhely is. A síremlékek között több jelentős szobrász munkája található, és a sírkert parkja gazdag élővilágot is rejt, ami még különlegesebbé teszi ezt a nemzeti kegyhelyet.
Fotó: Hamar József
https://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/a-temeto-tortenete
