Sánta Sára fájlalja, hogy doktori oklevelét 2022-ben már nem latin, hanem angol nyelven állították ki. Miközben a latin az élet minden területén visszaszorulóban van, őt az ókortörténet iránti érdeklődése egyetemista korára a „holt nyelv” elkötelezett hívévé tette. A latin számtalan ablakot nyitott számára: ennek köszönheti, hogy eredetiben olvashat ókori, középkori és kora újkori dokumentumokat, könnyedén tájékozódik az egyetemes és a magyar kultúrtörténetben, több élő nyelvet is elsajátított, ezek pedig további tudományos kapcsolatokat hoztak a számára.
A műsorban arról is mesél:
- mennyire volt küzdelmes számára a nyelvtanulás?
- van-e értelme a latin hasznáról beszélni?
- igaz-e, hogy már szinte minden fontos történeti forrás le van fordítva?
- miért izgalmas ókori és középkori szövegeket olvasni?
- mennyit változott a latin az elmúlt évezredekben térben és időben?
Sára mesél legújabb kutatásairól is:
- az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött több száz éves ex librisekről
- Révay Péter egykori koronaőr történeti munkájáról és annak fordításáról
- a Smidt Múzeum gyűjteményében fellelt, a világon egyedülálló két kiadványról
- Schönvisner István Savaria-történeti munkájáról
- az Ovidius savariai sírjáról szóló legendákról
és szóba kerül Cromwell – Holbein festményén megörökített – imádságoskönyve is.
