A belföldi turizmus nyertesként jöhet ki a válságból – Könnyid Lászlót, az MTÜ vezérigazgató-helyettesét kérdeztük

Fokozatosan újraindul a koronavírus járvány miatt mélypontra került turizmus. A szektor jelenéről és jövőjéről, valamint a kormányzat és a Magyar Turisztikai Ügynökség intézkedéseiről és kezdeményezéseiről kérdeztük Könnyid Lászlót, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettesét.

A kezdeti sokk után mit lát a turisztikai ügynökség, mennyire kezdenek újraéledni a turisztikai szolgáltatóhelyek, vendéglátóhelyek, szálláshelyek?

Május 4. óta határozottan látható a belföldi vendégek részéről az élénk érdeklődés a nyári főszezon iránt, a Magyar Turisztikai Ügynökség hetente kutatást végez a belföldi vendégek foglalási magatartásáról és szándékáról.

Ebből az rajzolódik ki, hogy a magyarok kétharmada a nyári szabadságot belföldön szeretné tölteni.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban napról-napra erősödnek a foglalási mutatók. Ahogy látható volt a kormányzat részéről a fokozatos enyhítés elve, azt lekövette a foglalási magatartás.

Az ügynökség már a járvány kezdetén elkezdett kidolgozni egy olyan intézkedéscsomagot, amely segíti ezeket a szolgáltatókat. Mi valósult meg eddig ebből?

Fokozatosan vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, amelyek segítik ezeket a vállalkozásokat. A kormányzat szinte elsőként állt a turisztikai ágazat mellé. Ezért történt meg, hogy a turisztikai szektorban működő vállalkozások adókedvezményt kaptak, a Szép-kártyával kapcsolatban életbe léptek olyan intézkedések, amelyek a vállalkozások számára lehetővé tették a kártyára feltölthető összeg növelését, csökkentek a munkáltatói járulékterhek, számos olyan gazdasági intézkedés látott napvilágot, amely az ágazat talpon maradását segítette. Ez volt az intézkedéscsomag első fázisa, majd az újranyitás került fókuszba, amelyhez az ügynökség szintén segítséget nyújtott az ágazat szereplőinek. Kidolgoztuk azt a COVID-kézikönyvet, mely

a régiós versenytárs országok között is szinte elsőként, már május elején megszületett,

ami felkészíti a szereplőket a fokozatos újranyitásra, különböző egészségügyi, higiéniai ajánlásokat fogalmaz meg, alkalmazkodva a modernkori vendéghez, aki az élmény mellett mostantól a biztonságot keresi elsősorban utazásai során.

A vendéglátóhelyek mennyire készültek fel az egészségügyi, higiéniai feltételek biztosítására? 

Azt látjuk, hogy az ágazat valamennyi szereplője felelősen gondolkozik, előre helyezi a vendégek, valamint saját munkatársaik biztonságát.

A kézikönyv segítségével mindenhol testreszabták a különböző protokollokat, hiszen ez az ajánlások tárháza, amelynek sok eleme értelemszerűen nem kötelező, így mindenhol kidolgozták a működési mechanizmus COVID-biztos módját. Természetesen a maszkot, gumikesztyűt mindenhol viselik a felszolgálók, hiszen ez jogszabályi kötelezettség, de sok helyen szereltek fel plexit a vendégek és recepciós közé, szigorították a takarítási rendet, lehetővé teszik a 1,5-2 m távolság tartását az éttermekben. 

Van-e az ügynökségnek tudomása olyan szállás-, vagy vendéglátóhelyről, amely gazdasági okokból nem tud kinyitni?

A magyar turizmus a belföldi turizmus elindulásával fog várhatóan napokon belül és a főszezonban még erőteljesebben.

Ez alapvetően a vidéki Magyarországon fog megvalósulni, Budapest turizmusát le kell választanunk a vidékről.

A város idegenforgalma alapvetően a külföldi turistákra épül, de ennek a beindulása jóval lassabb folyamat lesz, hiszen légi összeköttetésre lesz szükség, újra kell indulnia az európai utasforgalomnak. Ezért várható, hogy számos budapesti szálloda és étterem nyáron még nem fog kinyitni, inkább ősszel, olyanról is hallunk, amely csak jövő év elején. A vidéki szektorban viszont fokozatos újranyitást látunk.

Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese
Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese

Minden érem kétoldalú: Van-e olyan előnye ennek a helyzetnek, amely fejlődést fog szolgálni a jövőben? Akár digitális kompetenciákra, megoldásokra értve, akár fejlesztési területen?

Ez a válsághelyzet jól hatott a vállalkozói szféra kreativitására.

A kezdetekkor már elmondtuk, hogy azok a vállalkozások lesznek nyerő helyzetben, amelyek a komfortzónájukból képesek és tudnak kilépni. A kontaktmentes fizetési módok ezt a szektort is érintik, ahogy a kontaktmentes kommunikáció is. Például a bejelentkezésemet, amelyet adott szállodának korábban papíron, tollal írva kellett átadnom, most digitálisan el tudom küldeni. Ezt nagyon sok szereplő most vezette be. Kisebb szálláshelyeknél a bankkártyás fizetési módra most álltak át. Mindenki átnézte a takarítási protokollt, a vendégek étkeztetését, felülvizsgálták a korábbi gyakorlatot és egy működőképes modellt tudtak felállítani helyette. A vendégek digitális tudása és alkalmazkodóképessége is nőtt és a vendéglátóhelyek digitális térhasználata is előtérbe került. 

A költségcsökkentést a kommunikáció és a marketing terén szokták kezdeni elsőként válság idején, ugyanakkor az ügynökség különböző kommunikációs kampányokkal és kezdeményezésekkel segíti a turisztikai szereplőket. Melyek ezek a kezdeményezések?

A Magyar Turisztikai Ügynökség egy belföldi kampánnyal készül, amely június elején elindul.

Alapüzenete, hogy itthon, Magyarországon töltsük a nyári szabadságot és a pihenést, segítve ezzel a magyar turizmust lábra állni, segítsük a magyar beszállítókat, mezőgazdasági termelőket akik a vidéki szálláshelyeknek az alapanyagot szolgáltatják.

A turizmusnak van egy tovagyűrűző hatása, nem csak a turizmusban foglalkoztatott 400 000 emberről és munkájáról beszélünk, hanem a turizmust kiszolgáló többi szektorról is. Számos rejtett kincs van hazánkban, amelyet érdemes felfedezni, a belföldi vendégek nyitottak is az új élményekre.

A külföldi kampány szintén kezdetét veszi hamarosan, hiszen meg kell szólítani azokat a külföldi vendégeket, akikért most sok ország versenyez, hiszen mindenhol összeomlott a turizmus, így most egyenlő feltételekkel állunk a rajtvonalhoz.

Meg kell próbálni új piacokra betörni, új jelenlétet biztosítani, átgondolni, hogy melyik piacokon mely szegmenseket érhetjük el. 

Jelenlegi számítások szerint mikor állhat helyre a turizmus, illetve ebből a helyzetből nyerhet-e a belföldi turizmus további vendégeket?

A belföldi turizmus nyertesként jöhet ki ebből a válságból, hiszen nagyon sokan külföldi desztináció helyett idén belföldit fognak választani.

Lehet, hogy sok olyan honfitársunk lesz, aki idén először nyaral majd itthon, fel fogják fedezni a magyar táj szépségét, a magyar vidék rejtett értékeit. A számok egyre biztatóbban alakulnak, akár egy nagyon erős nyári időszakunk is lehet. Ha a belföldi vendégéjszakákat nézzük, akár erősebb is lehet, mint tavaly. A beutazó turizmus újraindulásában a fokozatosság elvét látjuk, hasonlóan a környező országokhoz. Elsősorban a közeli országokból várható majd vendégek érkezése, majd egy második ütemben a schengeni területről és Európán belülről. A beutazó turizmus visszaépülése akár 1-1,5 évet is igénybe vehet. A tengerentúli vendégek visszatérése az európai piacra hosszabb időt igényelhet.