Augusztus 20. – régen és most

Az államalapítás, Szent István, az alkotmány és az új kenyér ünnepe; minden történelmi időszakban mást és mást jelentett augusztus 20-a. Cikkünkben végigkísérjük az ünnep alakulását a monarchiától a rendszerváltásig.

Már a középkorban élt Szent István kultusza, mely a török uralom alatt szinte teljesen eltűnt. A fordulat 1771-ben állt be, amikor Mária Terézia közbejárásával Budára került a Szent Jobb ereklye, melyet évente hat alkalommal – köztük augusztus 20-án – állítottak ki közszemlére; ezzel együtt az uralkodó nemzeti ünneppé nyilvánította Szent István napját. A rendelet ellenére az ünnep csak 1818-ban vált népszerűvé, amikor megtartották az első körmenetet. A menetet a második világháborúig a budai várban tartották, a háború óta a főváros utcái adnak otthont e szokásnak.
A szabadságharc leverése után az ünnepet a Bach-rendszer elvei miatt 1860-ig nem tartották meg. Az enyhülés éveiben ismét megtartották a menetet és az ezt követő programokat, melyek nagy népszerűségnek örvendtek.

Az ünnep

A 19. század végén – francia mintát követve – igény merült fel egy magyar nemzeti ünnep létrehozására. Hosszú vita alakult ki arról, hogy március 15., vagy augusztus 20. legyen az új nemzeti ünnep. Az utóbbit nem tartották alkalmasnak az ország egységét kifejező ünnepnek, mivel túlságosan katolikus jellegű volt; az akkori soknemzetiségű és felekezetű ország egységét így nehezen jelenthette volna e nap. Ez megakadályozta, hogy általánosan elfogadott ünnep legyen augusztus 20., de végül mégis erre a napra esett a választás.
A közlekedés fejlődésével egyre többen indultak a fővárosba ünnepelni, így ennek következtében megjelentek a vásározók, árusok, és ezzel kialakult a Szent István napi vásározás szokása is.

Szent István ünnepe a Horthy-korszakban

Az első világháború idején elmaradtak a nagyobb ünnepségek, és néhány évnek el kellett telnie, hogy ismét kialakuljon egy új ünneplési mód. A Horthy-rendszerben kerültek lefektetésre augusztus 20. –mint nemzeti ünnep – alapjai. Ekkor alakultak ki azok a szokások, amelyek közül több a mai napig az ünnep elengedhetetlen részei. Ezek közé sorolható a tűzijáték, amely 1927-től vált szokássá, a tisztavatás, az őrségváltás, illetve a vásár.

A Rákosi-féle augusztus 20.

A második világháborút követően a Rákosi-rendszer próbált ennek az ünnepnek más funkciót találni, mivel a vezetők határozottan elhatárolódtak attól, hogy – elődjeikkel ellentétben – kiemelt ünnepként kezeljék huszadikát.
Az 1946-os ünnepen azonban változott a helyzet, ugyanis ekkor avatták fel a Szabadság hidat, így „felhasználva” az ünnepet.  A körmeneteket is megtarthatták, bár kisebb publicitással, egészen 1948-ig, amikor a diktatúra megszilárdulásával több minden megváltozott. A körmenetet – a kommunizmus eszméjét követve – betiltották; az ötvenes évek közepéig azonban megmaradtak olyan szokások, mint például a tűzijáték, díjak és kitüntetések adományozása, illetve a színielőadások.

Mivel a kormány szemlélete nem engedhette meg, hogy az ünnepnek egyházi töltetű legyen, új jelentést adtak augusztus 20-nak: az új kenyér; illetve 1949. augusztus 1-jétől (az új alkotmány érvénybe lépésével) az alkotmány ünnepe.

A diktatúra utolsó éveiben azonban egyre rövidebbek lettek az ünnepségek, így a sajtó a termelési versenyekről és a kitüntetések átadásáról szóló cikkekkel mutatta be az új kenyér ünnepét.

Az ünnep új arculatot kap – Kádár huszadikája

Mivel Kádárék úgy definiálták magukat, mint a munkás-paraszt réteg támogatója, augusztus 20-át egyfajta munkás-paraszt találkozónak tekintették. Azonban adtak a külsőségekre is: nagy közlekedési, ipari és oktatási létesítmények átadásával bővítették az augusztus 20-i programokat egészen a nyolcvanas évekig, amikor a pénzügyi válság miatt csak kisebb épületeket adtak át.

A hatvanas évektől újra feléledt az ünnep: ismét lett tűzijáték, folytatódott a zászlófelvonás és a díjak osztásának hagyománya, újdonságként vízi és légi parádé, Debrecenben pedig virágkarnevál szórakoztatta az ünneplő tömeget. Lényeges változás volt, hogy újra – ugyan a „szent” szót elhagyva – István király ünnepe volt augusztus 20., persze az alkotmány és az új kenyér mellett.

Korszakok hagyatéka – a rendszerváltás után

1989. augusztus 20-án – a gyengülő önkényuralom által adott lehetőségeket kihasználva – ismét megtartották a körmenetet Budapesten, a Bazilikánál.
A kilencvenes évek elején újból vita alakult ki a parlamentben, hogy a három nemzeti ünnepünk közül (március 15., augusztus 20., október 23.) melyik legyen állami ünnep. A választás ismét augusztus 20-ra esett.
A mai augusztus huszadikai ünnep az elmúlt pár száz év szokásainak elemeiből épül fel: Szent István mellett megmaradt az új kenyér ünneplése is, vízi és légi parádékkal, kézműves vásárokkal, valamint Debrecenben virágkarnevállal köszöntik minden évben ezt a napot.

Simon Ádám
Képek: fortepan.hu