Kilátó 80 – Megnyílt a Nyugat Királynőjének őrtornya – az Oladi Kilátó története (3. rész)
Az 1936 áprilisában megtartott és népes érdeklődőt vonzó közgyűlésen Országh László bejelentette, hogy az oladi domb északi szélén épített kilátó elkészült, és ünnepélyes keretek közötti felavatása május 10-én lesz.
Az ünnepségre bejelentette érkezését Kozma Miklós belügyminiszter, a szombathelyi kerület képviselője; és Ferenc bajor királyi herceg.
A közgyűlésen állapították meg a kilátótorony látogatási díját.
„Elhatározták, hogy az egyesület „20 filléres blokk – rendszerű belépőjegyeket bocsájt ki, ezenkívül levelezőlapokat nyomtat a kilátótorony látképével, amelyeket szintén 20 filléres árban hoz forgalomba, s amely szintén belépőjegyül szolgálhat. Ennek a levelezőlapnak főként az ünnepélyes alkalmakkor és nagyobb idegenforgalom idején lesz jelentősége. A várost látogató idegenek – ugyanis – a toronyőr pecsétjével ellátott levelezőlapokkal jogot nyernek a toronyba való belépésre, azután pedig postára adhatják”.
Közgyűlési döntés született arról is, hogy a kilátótoronyhoz vezető 150 lépcsőhöz figyelmeztető táblákat helyeznek el, és szavatossági biztosítást kötnek baleset esetére. Tervezték, hogy a torony keleti falába márványtáblát helyeznek el, amelybe a következő szöveget vésetik:
„ A Szombathelyi Szépítő Egyesület 50 éves fennállásának emlékére 1935-ben építette.”
A május 10-re kitűzött avatás az esőzések miatt elmaradt, mert a toronyhoz vezető utak járhatatlanná váltak. Már az első, csonka évben 1600-an látogatták meg a kilátót. Az egyesületnek ez bevételt is jelentett, hiszen a felnőttek jegye 20 fillérbe, a gyerekjegy pedig 10 fillérbe került.
Fotó: Szombathelyi Szépítő Egyesület
1936. július 25-én került sor a torony használati engedélyének kiadásához szükséges helyszíni szemlére, ahol jelen voltak: Szűcs István járási főszolgabíró; Freufeld Ferenc az államépítészeti hivatal vezetője, királyi tanácsos; Biczy Elemér; Országh László; Klosovszky Ernő mérnök, építési vállalkozó; Hende Lajos községbíró és tűzoltóparancsnok; Erdei András helyettes körjegyző. Az államépítészeti hivatal felfüggesztette az engedély kiadását, mivel az építkezéshez nem készült építési napló és a kivitelezési tervet sem tudta megtekinteni, mert az, az akkor szabadságon lévő Tóth János városi főmérnöknél volt. A főszolgabíró szóbeli engedélyt adott a kilátó megnyitásához. A tűzoltóparancsnok tűzvédelmi szempontból alkalmasnak találta az objektumot és megnyitását engedélyezte. Freufeld Ferenc az építési terv, a szomszédi és községi nyilatkozatok megtekintése után, 1936.október 13-án levélbe értesítette a főszolgabírót, hogy az építményt a közbiztonsági követelményeknek megfelelőnek találta és a használati engedélyt megadta.
Az egyesület fennállásának 50 éves jubileumára emlékező ünnepi közgyűlést a tényleges évforduló után két évvel, 1937. május 23-án tartották. Országh László elnöki megnyitójában felidézte a félszázad főbb állomásait és emelkedett hangú beszédet mondott arról, hogy az 50 éves évforduló alkalmára ezúttal nem parkot, vagy sétautat létesítettek, hanem éppen kilátótornyot építettek.
„.. mert a tornyok szimbólikus épületek, egy örök emberi vonást fejeznek ki: a vágyat a felemelkedés után.”
A kilátó 1985-ben
(Fotó: BDK képeslap-; és fotótára)
Feltette a kérdést:
„Hogy miért éppen oda, Nyugat Királynőjének nyugati végére épült az Ő őrtornya? Hát elsősorban azért, mert itt magasabb és bővebb horizontot nyújtó dombalakulatok vannak. De meg aztán azért is, mert innen látható be egész terjedelmében Szombathely és környéke és innen látni be a legjobban vármegyénk testéről leszakított Burgenland egy részébe, amit nekünk mindig szemmel kell tartanunk, s amiről elfeledkeznünk soha nem szabad.”
Feldolgozás Vigh Kornél, a Szombathelyi Szépítő Egyesület ifjúsági tagozatának tagjának Város – és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) “Fiatalok az épített és természeti környezet védelméért” című, 2014. évi pályázatra készített anyagából.
Kép: a Berzsenyi Dániel Könyvtár képeslap- és fotótára
Folytatása következik!
