A Smidt Múzeum épülete Szombathely egyik legrégebbi középülete. Zichy Ferenc győri püspök idejében épült, püspöki várának területén. A városi polgárság felöl felmerülő igény egy gimnázium felállítására találkozott a püspök elhatározásával, miszerint a Birhányi István által 1687-ben 3500 Ft-tal létrehozott Alapítvány – amely négy Szombathelyről elszármazó ifjú gimnáziumi tanulmányait finanszírozná évente – összegét egy szombathelyi gimnázium építéséhez használná fel, minden helyi, és környékbeli diák örömére. (Legközelebb Kőszegen működött ilyen jellegű iskola)
Az intézmény történetéről, a benne folyó munkáról, tanítókról, diákokról folyamatosan közlünk részleteket, hogy mire az iskola megnyitásának 240. évfordulójához érünk 2013. november végén, addigra alaposan megismerjük e falak közt eltelt évszázadok történetét.
Most, több mint egy évszázadot ugorva az időben, – amikor már épületünk a Líceummal (Szily János utca 4.) két külön épületben, de összevontan Főgimnáziumként működött, – nézzük meg, mi foglalkoztatta éppen a Főgimnázium igazgatóját és fizikatanárát, Dr. Kuncz Adolfot!?
Alexander Graham Bell
(kép forrása: Wikipédia)
A. Graham Bell 1876-ban szabadalmaztatott és 1877. május 4-én a bostoni Zenecsarnokban a nyilvánosság előtt is bemutatott találmányának, a telephonnak részletes ismertetése 1877 második felében jutott Európába, ahol a lelkes kísérletezők mindjárt próbálkoztak a gyakorlatba vételével. Az év végére az Észak-amerikai Egyesült Államokban már 3000-4000 készülék volt használatban.” Európa csaknem minden nevezetesebb városában tettek kísérletet, melyek sikeréről a napi lapok mindannyiszor bőven megemlékeznek.” – írta a Vasmegyei Közlöny 1877.évi 51. száma.
Az első szombathelyi próbálkozásokról szintén e lap 1877. december 9-én megjelent száma adott jelentést: „A XIX. század legnagyobb tudományos vívmánya, a telephon, főgymnasiumunk természettani szertára részére már megrendeltetett és rövid idő alatt meg is érkezend.”
Dr. Kuncz Adolf, a Főgimnázium fizika szertárában, ezt követően az iskola egy-egy helyisége között próbálkozott.
Nagyobb távolságra tett kísérletéről a Vasmegyei Közlöny 1877. december 16-i száma számolt be a következőképpen: „A telephon a helybeli főgimnázium természettani szertárában tett kísérletek folytán fényesen igazolta életrevalóságát. A telephonhuzal most dr. Kuncz Adolf főgimnáziumi igazgató ügybuzgó intézkedése folytán kapcsolatban egy villanydelejes jeltoldó készülékkel a főgimnáziumi tanárkar társházában lévő tanári könyvtárt a ház kertjén és a városház (mely 1839-ben költözött a Kámoni u., ma Szily J. u. 6. szám alá, az elemi iskola épületébe) udvarán keresztül a főgimnáziumi természettani szertárral (mely a városháza melletti hajdani Lyceum épületének 1 emeletén volt) köti össze. E nagyobb távolra tett kísérletek is fényesen sikerültek.” (A zárójeles kiegészítések a jobb érthetőség végett szerzői betoldások) A címbeli kérdés ekkor talán el is hangozhatott, ezt nem jegyezték fel, nem úgy, mint Bell első mondatát.
1. Korabeli Bell-telefon fényképe a szombathelyi Paragvári utcai Általános Iskola fizikaszertárából
2. Korabeli Gower-telefon fényképe a szombathelyi Premontrei Rendi Szt. Norbert Gimnázium fizikaszertárából
Fotó: Molnár László
A lap „Tudomány és művészet” rovatában hosszabban lehetett olvasni a Reis-, és Bell-féle találmányokró, (mely cikkből fentebb idéztünk), egy másik cikk pedig „Messzeszóló hivatalok Németországban” címmel jelent meg szintén e témában. Míg az előbbi a messzeszólót „jelen századunk legfontosabb és legnagyszerűbb találmányai közé tartozónak” mondja, az utóbbi cikkben már a Németországi fejleményekről számol be, ahol „már komolyan törekednek a telephon gyakorlati alkalmazására és meghonosítására”.
Egy héttel később, a lap december 23-án megjelenő számában A telephon terjed címmel újabb fejleményekről kapunk híradást: „Herényben Gotthárd István földbirtokos házában szintén fel van már állítva a telephonhuzal és ugyan az udvarban levő természettani szertárból a lakház emeleti szobájába. Legközelebb a telephon Herényből a félmértföldnyi távolra eső szünösei pusztába is el fog vezettetni.”
Vasmegyei Közlöny 1877. dec. 9. (50. sz.)
Dr. Kuncz Adolf a telefon tökéletesítésével ifj. Gotthard Jenővel – a Főgimnázium egykori diákjával – együtt lelkesen dolgozott. A kísérletezésekhez többféle készüléket, technikai eszközt szereztek be (ahogy a Főgimnáziumi értesítőkből 1879-től kezdve is kitűnik) és próbáltak ki. Saját fejlesztéseik is voltak. A munkában nagy segítségükre volt Edelmann Sebő, az 1877-ben Szombathelyre került új, szintén kísérletező kedvű tanár.
Igen jól sikerült az a kísérlet, amikor 1880. április 18-án aztán Kőszegen is megszólalt a telefon, amelyet a 19 km-re lévő Szombathelyről „csörgettek” meg. Erről a Vasmegyei Közlöny egy héttel később, „A világ újabb csodája” címmel számolt be. A kísérletben a Főgimnázium több tanára és egykori diákja vett részt a helyi távírda vezetőjével egyetemben.
Ezt követően dr. Kuncz Adolf kísérletezés céljából kérelemmel fordult a Földművelés-, Ipar-, és Kereskedelemügyi Minisztériumhoz, hogy Gotthard Jenő és Sándor herényi kastélyában berendezett természettani magánmúzeuma és a Főgimnázium természettani szertára közötti 7 km távolságon távbeszélő összeköttetést létesíthessen. Az engedélyt 1880. július 20-án jóváhagyták. Középállomásként a gimnázium természettani terme és az igazgatói lakás, végállomásként a Herényi kastély és a szombathelyi távírdaállomás voltak bekapcsolva. 15 távbeszélő készülékkel megkezdődött a tudományos célú távbeszélgetésekre lehetőséget kapott kísérleti telefonvonal, amit az engedélyesek saját költségükön (Kahn József szerint 4/5 részben az intézet költségén) építettek meg, és többek között a Magyar orvosok és természetvizsgálók 1880 augusztusában Szombathelyen tartott XXI. nagygyűlésén itt tartózkodó résztvevőknek 25-én nyilvánosan bemutattak.
Az 1881 közepén már sikeres Herény-Pápa, majd Herény-Ógyalla összeköttetések (az utóbbinál jelen volt Konkoly Thege Miklós csillagász is) valósultak meg, a kísérletezők nagy örömére.
1884-ben dr. Kuncz Adolfot Csornára helyezték át.
Majd egy évtized múlva, 1893 júniusában lett átadva a szombathelyi közhasználatú távbeszélő-hálózat 61 előfizető állomással…
Felhasznált irodalom:
- Mesterházy Sándor: Első kísérletek a „telefonnal” Szombathelyen. In: Vasi Szemle, 1983.4. sz. p. 568-583.
- Horváth József – Molnár László: Kuncz Adolf, Tudós Tanárok 2. Szombathely 2002., szerk.:Köbölkuti Katalin
- Budapesti Látogatók Lapja, 1890.5. szám. Szombathelyi melléklet, Közli Lapok Szombathely történetéből, 2004, 128. szám.
- Smidt Erzsébet: Adalékok a szombathelyi városháza 1838-1945 közötti történetéhez, Vasi Szemle, 1999. 5. sz. p. 649-650.
- Vasmegyei Közlöny, 1877. december 9.
- VmK, 1877. december 16.
- VmK, 1877. december 23.
Tóth Tamás
