Van egy csoport, melyről a cikk megírása előtt én se hallottam sokat. A Tiszta Szombathelyi Parkerdőért csoportot bemutató előadás volt a Berzsenyi Könyvtárban és már a létszámból láttam, hogy miért kell léteznie.

Mi is a probléma?

Sokan nemcsak a sütögető helyekig jutnak el, hanem megjárják a parkerdőt is. Gombásznak, sétálnak, élvezik a természetet. Ez egy 26 hektárnyi terület: rengeteg védett állattal és természeti kincsekkel, valamint tele szemétkupacokkal. Az illegálisan lerakott és kihelyezett szemeten kívül, még a környező településekről is elhordja a szél a fákra az ilyen-olyan hulladékot. Koszos, egyáltalán nem oda való dolgokat. Hogy ennek súlyát mindenki érzékelje, itt van pár kép:

„Nagy takarítás”

A csoport óriási szemétszedéseket szokott szervezni: 2018-ban 98-an csatlakoztak és 400 zsáknyi szemetet szedtek, több szervezet pedig kesztyűkkel és zsákokkal segítette őket. 2019 áprilisában 70–80–an csatlakoztak, köztük gyerekek és felnőttek is. Kicsit kevesebb, de ekkor 300 zsáknyi szemetet szedtek össze.

Azért mondok számokat, mert ha nem „csak” pár ember foglalkozna ezzel, hanem azok is, akiknek egyébként ez feladatuk lenne, akkor sokkal nagyobb eredményeket tudnának ők és mi is elérni!

„Hova tegyük le a szemetet, ha nem ide?”

Rengeteg helyen lehet leadni a feleslegessé vált dolgainkat ingyenesen, csupán egy szombathelyi lakcím kártya kell hozzá, semmi más. Az otthoni szelektív hulladékgyűjtés és az emberek életében néhány rossz szokás megváltoztatása is nagyban segítene.

A történelemtanárom ezt mondta egyszer:

„Mindenünk, amink van, ajándékba kaptuk a gyerekeinktől. És éppen ezért okosan kell gazdálkodnunk vele.”

Az életmódunkat mégis hogyan segítené?

Ha kicsit drasztikusabban szeretnénk váltani, akár áttérhetünk a vegán életmódra is (nem esznek húst, tojást, mézet és az állati eredetű dolgokat semmilyen formában az ésszerűség határain belül ugyan, de nem támogatják).

De amit bárki meg tud tenni: ne használjuk ki az állatokat a végtelenségig. Például olyan cirkuszba, ahol állatok vannak, ne menjünk; ha a makro környezetünket rendben tudnánk tartani, az már nagy segítség lenne, csökkenthetnénk az ökológiai lábnyomunkat is.

Ki a felelős mindezért?

Ha most elvonatkoztatunk a parkerdőtől, nem csak ez az egy ilyen hely van, ahol ezek a problémák felmerülhetnek. Nem szabad elfelejtenünk, hogy azok a gyárak amik a környezet szennyezésben a dobogón állnak, a mi igényeinket szolgálják ki. Mindent a kereslet és kínálat befolyásol.

„Tulajdonképpen nem egy maroknyi emberre van szükség, hanem millió emberre, aki bár tökéletlenül, de csinálja”

A cikkem elején említettem az előadáson való létszámot. Hát igen. Remélem, ha az előadás nem is, de ez a kis írás valamilyen gondolatmenetet elindít.