Sarolta, a hessen-kasseli őrgrófnő rendkívüli szépség, ugyanakkor meglehetősen hiú, kissé zsarnoki természetű hölgy volt. 1627. november 20-án született, és akkoriban szokatlan módon sokáig sikerült elkerülnie az érdekházasságot.
23 évesen lett a tíz évvel idősebb I.Károly Lajos pfalzi választófejedelem felesége. Férjének apai felmenői között olyan uralkodók akadtak, mint I.Mária skót királynő vagy VII.Henrik angol király és Károly Lajos tanúja volt anyai nagybátyja, I.Károly kivégzésének is Angliában.
Bár Károly Lajos szeretettel közeledett felé, Sarolta nem tudta és nem is akarta megkedvelni őt. Anyósa korán figyelmeztette vejét arra, hogy lánya rideg, makacs természet – és ez valóban hamar megmérgezte a házaspár kapcsolatát.
A következő években sorban 3 gyermekük született, az utolsó egynapos korában meghalt. Sarolta kizárta férjét a hálószobából, aki azzal vádolta őt, hogy a lovaglás, a vadászatok, a szerencsejátékok rabja lett, majd feleségének hátat fordítva hivatalos szeretőt fogadott maga mellé. Ez betegesen féltékennyé tette Saroltát, és a rengeteg veszekedés idővel tettlegességig fajult a házasfelek között.
Hétévi házasság után Károly Lajos önkényesen elvált Saroltától, és szeretőjével morganatikus házasságot kötött, akitől tizenkilenc év alatt tizenhárom gyermeke született. A válás egyébként nem volt jogszerű, mert a feleség nem egyezett bele.
Sarolta egy ideig még férje heidelbergi kastélyában élt, reménykedve, hogy helyreállhat a régi rend. Károly Lajos egyetlen leányukat saját húgához, Zsófia hanoveri választófejedelemnéhez küldte, aki gyűlölte Saroltát és mindent megtett, hogy a kapcsolat anya és lánya között megszakadjon.
Zsófia sem volt egyébként akárki: anyja révén később a brit trón egyetlen várományosa volt és fia I.György néven brit uralkodó lett – így Zsófia a mai uralkodó, II.Erzsébet ősanyja is.
Sarolta a nyomás hatására végül elköltözött a heidelbergi kastélyból – és leányával sem került soha sokkal közelebbi kapcsolatba.
Miután második felesége a tizennegyedik gyermek szülése során meghalt, Károly Lajos ismét megpróbált elválni hivatalos feleségétől, hogy újraházasodjon és várható utódai törvényesek legyenek. Sarolta azonban nem engedett. Károly Lajos végül megnősült, de alig egy évvel később, 1680-ban meghalt és ekkor legidősebb fia lett az új választófejedelem. Így az özvegy választófejedelemné hazatérhetett Heidelbergbe. Miután 1685-ben fia is meghalt, apátságba vonult és itt is hunyt el 10 hónappal később, meglehetősen szegényes körülmények között. Mikor temetésére öltöztették, sógornője, Zsófia megjegyezte: “most először öltöztetik úgy, hogy közben senkit nem támad vagy üt meg”.
Sarolta leánya, Erzsébet Sarolta orléansi hercegné lett. Makacs, energikus, önálló természetét anyjától örökölte, de ezzel együtt rendkívül intelligens asszonnyá vált. Neki köszönhetően Sarolta számtalan magyar uralkodó – II.Józseftől IV.Károlyig -, és a Habsburg-Lotaringiai-ház ősanyja lett.
