Hölgyek és asszonyok, kiknek szépségét a történetírás, sőt némelyiküknél a művészet is megörökítette. Első rész.

Szép Heléna

Szép Heléna (forrás: wikipedia.org)
Szép Heléna
(forrás: wikipedia.org)

Heléna Zeusz és Léda leánya volt, a legszebb mitológiai asszony, akit – bár Menelaosz király felesége volt – Aphrodité felajánlott Parisz trójai hercegnek azért cserébe, hogy a férfi a történetből jól ismert aranyalmát neki adja, mint legszebbnek. Bár Trója pusztulásáért gyakran Szép Helénát hibáztatják, akinek szépsége lenyűgözte Pariszt, s így az megszöktette férjétől, a bosszúszomjas Héra istennő határozta el, hogy mindent megtesz a város lerombolásáért. A történet úgy szól, hogy miután Parisz meghalt, a trójai háború pedig véget ért, Menelaosz megbocsátott a házasságtörő asszonynak, s boldog életet éltek. A mítosz szerint a túlvilágon Akhilleusz felesége lett a világ legszebb asszonya. Heléna leánya, Hermione a görög mitológia anyjához hasonló szépségű alakja.

Nofretete

Az ókori Egyiptom uralkodónéja, a XVIII. dinasztia idején uralkodó Ehnaton fáraó felesége, valószínűleg Ehnaton mellet társuralkodói pozíciót is betöltött. Elképzelhető, hogy a pár közeli rokoni kapcsolatban állt, első unokatestvérek lehettek. Házasságukból számos gyermek született, biztosan hat leányról lehet tudni. A gyönyörű asszony szépségét Thotmesz, korabeli művész örökítette meg híres mellszobrán. Férje uralkodása idején Egyiptomban megkísérelték bevezetni az Aton-kultuszt, mint egyistenhitet. Ebben nagy szerepet játszott Nofretete is, aki azonban Ehnaton uralkodásának 14. évében eltűnt, nevét nem említik többé. Ennek oka az lehet, hogy az asszony betegség áldozata lett, vagy kiesett ura kegyeiből.

Zách Klára

1330. április 17-én Zách Felicián magas rangú birtokos merényletet kísérelt meg elkövetni Károly Róbert magyar király és családja ellen. Ennek során megsebesítette a királyt, míg a fiait védelmező Erzsébet királyné négy ujját levágta. A merénylet oka állítólag bosszú lehetett. Felicián csodaszép leánya, Klára a királyné udvarhölgyeként magára vonta Kázmér herceg, Erzsébet öccse figyelmét. Minthogy a leány erényén folt esett, apja ezt kívánta megbosszulni. Sajnos azonban – miután Feliciánt a merényletkísérlet helyszínén azonnal meggyilkolták, a királyi bosszú családját is elérte. Felicián fiát egy lóhoz kötözték, melyet vágtára sarkalltak, holttestét végül disznók elé vetették. Leányát, Sebét lefejezték, annak gyermekeit száműzték. Klárát megcsonkították – levágták ajkait, orrát, ujjait, majd lóháton hordozták, így torolva meg apja meggondolatlan tettét. A gyönyörű, s valószínűleg teljesen ártatlan leány szomorú véget ért.

I. Mária skót királynő

Marie de Guise és V. Jakab skót király leánya egyhetes korában vesztette el apját, s lett így skót királynő 1542-ben. Hatéves korától a francia királyi udvarban nevelkedett katolikus környezetben, majd 16 évesen II. Ferenc francia király felesége lett. Hamar megözvegyült, 19 évesen tért haza Skóciába. Itt vallási, politikai és hatalmi harcok fogadták. Bár első unokatestvérével, Lord Darnley-val állítólag – a politikai érdek mellett – szerelmi házasságot kötött és egyetlen fia, a későbbi VI. Jakab is megszületett, a házasság rosszul alakult. Darnley át akarta venni hitvese uralkodói pozícióját, s meggyilkoltatta az asszony titkárát, David Rizziót. A misztikus történetek kedvelői számára érdekes lehet, hogy a gyilkosság helyszínén állítólag évszázadokon keresztül nem lehetett lemosni Rizzio vérét. Végül Bothwell grófja – Mária kegyeltje és későbbi férje – gondoskodott Darnley eltávolításáról, ez azonban tovább szította a feszültséget Skóciában. A skótok nem álltak Mária mellé, polgárháború tört ki. Mária unokatestvéréhez, I. Erzsébet angol királynőhöz menekült, aki azonban – tartva a vetélytárstól – börtönbe záratta őt. Mária igyekezett összeesküvések árán kiszabadulni, azonban elárulták őt, akit emiatt Erzsébet – nem látván más megoldást – a Fotheringay kastély egyik termében, 1587-ben lefejeztetett. Mária így vált a brit katolikusok mártírjává, és számos esetben a „gonosz, szívtelen” Erzsébettel szemben kedves, szépséges reneszánsz hölgyként írják le.

Madame Pompadour

Jeanne-Antoinette Poisson néven született 1721-ben Párizsban. 20 évesen lett a hangzatos nevű Charles-Guillaume Le Normant d’Étoilles felesége, házasságából két gyermek született, akik sajnos nem érték meg a felnőttkort. 24 éves volt, mikor először találkozott XV. Lajos királlyal egy álarcosbálban. Az éppen egykori szeretőjét gyászoló király azonnal szemet vetett a szépségre, s fél évvel később kinevezte őt Pompadour márkinőjévé. Madame Pompadour nem csak szép, de rendkívül művelt, intelligens, bölcs asszony volt. Támogatta a művészeteket és kapcsolatban állt a korszak legnagyobb filozófusaival is. XV. Lajos iránta érzett szerelmét igazolja, hogy számtalanszor kérte ki a hölgy véleményét államügyekben is. Emiatt természetesen állandó intrikákkal, támadásokkal kellett megküzdenie, de egészsége is egyre romlott. Egy alkalommal, éppen várandóssága idején a trónörökös megbízásából megmérgezték, melyet nagyon nehezen hevert ki az asszony.  Alig 43 évesen hunyt el kora kiemelkedő szépsége.

Georgiana Spencer

(forrás: wikipedia)
Georgiana Spencer
(forrás: wikipedia.org)

Asszonynevén Cavendish, Devonshire hercegnéje a 18. századi Anglia ünnepelt asszonya volt. 1757-ben született tehetős grófi családba, így elkerülhetetlenül érdekházasságot kellett kötnie alig 17 évesen Devonshire hercegével, William Cavendish-sel. A házasságból három gyermek, két leány és egy fiú született. Férje egész házasságuk alatt hűtlen volt Georgianahoz, aki szintén nem restellt tiltott kapcsolatba bonyolódni a későbbi angol miniszterelnökkel, Charles Greyjel. Az úriembertől gyermeke is született, Eliza, akit azonban – hiszen házasságon kívül született – anyja nem nevelhetett. Grey családja gondoskodott a leányról, akit Georgiana rendszeresen meglátogatott. Emellett kampányolt Grey mellett a politikában, nagyvilági nőként szerette drága ruhákkal, parókákkal és parfümökkel kényeztetni magát, de imádta a szerencsejátékokat is. Közel 25 éven át élt hármasban férjével és annak szeretőjével, Lady Elizabeth Fosterrel. Georgiana mindössze 49 évesen hunyt el, majd ezután özvegye végül feleségül vette Elizabethet.

Sisi

Erzsébet királyné (forrás: wikipedia.org)
Erzsébet királyné
(forrás: wikipedia.org)

A bajor Erzsébet hercegnő egy foggal a szájában született 1837. december 24-én. A jól ismert történet szerint Ferenc József osztrák császár az anyja által kiszemelt Helene helyett annak húgát, Sisit vette feleségül. A házasság valószínűleg szerelmi kapcsolatnak indult, de az osztrák udvar és a császár édesanyja intrikái hatására hamar kihűlt. Nehezítette a helyzetet az is, hogy Sisi szabadon, az udvartól és az etikettől távol nevelkedett, így egész életében börtönnek érezte a császári várost, Bécset. A házasságból négy gyermek született. Az első kislány, Zsófia még gyermekként meghalt, a trónörökös Rudolf felnőttként a mayerlingi vadászkastélyban lett – hivatalosan – öngyilkos szeretőjével, Vetsera Máriával együtt.  Erzsébet sokat tett az osztrák-magyar diplomáciai kapcsolatok helyreállításáért, a kiegyezést követően magyar királynévá koronázták. A gyakran depressziós asszony rengeteget utazott, folyton menekült. Imádott sportolni, állandó diétával gyötörte magát, élete végéig megőrizte karcsúságát. Hatalmas hajzuhataga példa volt kora asszonyai előtt. Fia halála után Erzsébet többé nem volt önmaga, boldogtalansága elől menekülve járta a világot. 1898-ban érte a halál egy olasz anarchista, Luigi Luccheni képében, aki egy reszelővel szúrta őt szíven Genfben. A férfi egy gazdag embert akart meggyilkolni, s épp olyan asszonyt ölt meg, akinek mit sem számított az a gazdag világ, amelybe beleszületett, csak szabad akart lenni. Gyilkosa ezt adta meg neki.

Mary Pickford

A kis Mary Gladys Louise Smith néven született, nyomorban töltötte gyermekkorát. 12 évesen már színészkedett, 1908-tól filmekben is játszott. Az angyali szépségű, aranyszőke hajú lányra felfigyelt Adolf Zukor, aki szerződtette őt. Nagy sikereket ért el a naiv, ártatlan kislány szerepében, számos filmben játszott a következő években. Végül 1929-ben Oscar-díjat kapott a Coquette-ért, ez volt az első hangosfilmnek adott Oscar-díj. Mary először 19 évesen ment férjhez Owen Moore némafilm-színészhez, majd 9 évi házasság után hozzáment szeretőjéhez, Douglas Fairbankshez. Sajnos az elsőhöz hasonlóan ez a házasság sem sikerült jól, de a pár ennek ellenére 16 évig együtt élt. Mary utoljára egy évvel válása után ment férjhez Charles Rogershez. Két gyermeket fogadtak örökbe és a pár a színésznő haláláig együtt élt. A hölgy 1979-ben agyvérzésben hunyt el.

PT