A Gergely név eredeti, komoly, bár visszahúzódó természet kialakulását segíti. Inkább egyedül szeret lenni a gondolataival, mint mások társaságában. Szóban történő kifejezése gyakran nehézkes.
A név jelentése éberen õrködõ
A Gergely név eredeti, komoly, bár visszahúzódó természet kialakulását segíti. Inkább egyedül szeret lenni a gondolataival, mint mások társaságában. Szóban történő kifejezése gyakran nehézkes. Ha a helyzet megköveteli, hogy magáról beszéljen, zavarba jön és nagyon kényelmetlen ez számára. Írásban sokkal gördülékenyebben fejezi ki magát, ezért így könnyebben is nyílik meg. (forrás: www.nevenapja.hu)
Híres magyar Gergelyek
Bornemissza Gergely

(forrás: wikipedia.org)
Az Egri csillagokból jól ismert egri várkapitány Pécsen született 1526-ban, a mohácsi csata évében. Születésekor még kovácsmester apja sem sejthette, hogy fia egyszer majd a török elleni harc nagy alakjává emelkedik, s neve évszázadok múltán is ismerősen cseng még az általános iskolás magyar gyermekek számára is. Tinódi Lantos Sebestyén közvetítésével tud sokat az utókor a tehetséges hadnagyról, aki 1552-ben vára ostrománál a tüzes kerék és a tüzes hordók használatával hozzájárult az egriek győzelméhez. Egy évvel később ő vehette át a vár irányítását, újjáépítette az ellenfél által lerohant épületet. Sajnos egy év múlva hiába próbálta megállítani a törököket a mai Mezőkeresztesnél, a csatát elvesztette, őt pedig a hírhedt Héttoronyba zárták. Gergelyt itt halálra ítélték, sosem tért vissza magyar földre. Két házasságot kötött, a másodikból született később tüzérként ismertté vált vitéz fia, János, aki sajnos folytatta apja szomorú sorsát – a Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem elleni összeesküvésben bűnösnek találták és kivégezték 1594-ben.
Berzeviczy Gergely

(forrás: mek.oszk.hu)
Mária Terézia uralkodása idején született 1763-ban, Kakaslomnicon (ma Szlovákia). Családja vagyoni helyzetének köszönhetően beutazta Európa akkor legfelvilágosultabbnak tartott országait, Angliát, Franciaországot, Belgiumot. A göttingeni egyetem tanulója volt, valamint ügyvédi diplomát is szerzett. Közgazdasági íróként lett ismert, támogatta a felvilágosodás egyes elveit és munkáiban a fejlődés fontosságát hirdette. Jó kapcsolatot ápolt a magyar jakobinus mozgalom tagjaival, ám a Martinovics-féle összeesküvést követően ezt a tényt igyekezett palástolni. Legnagyobb hatással Adam Smith, a modern közgazdaság-tudomány atyja volt rá. Igyekezett felhívni a nemesség és a császár, II.József figyelmét a jobbágyság és a feudális berendezkedés káros hatásaira, javaslatokat tett a jobbágyság művelésére, oktatására és helyzetük javítására. Munkássága alapvető hatást gyakorolt a magyarországi reformkor kibontakozására.
Czuczor Gergely

(forrás: mek.oszk.hu)
Istvánként született 1800-ban Andódon, bencés rendi neve lett Gergely. Apja jobbágy volt, aki gyermeke neveltetését komolyan vette. István unokatestvérével, Jedlik Ányossal együtt jelentkezett bencés szerzetesnek Pannonhalmára. Már gyerekként írt verseket, bölcsészetet és teológiát tanult, emellett görögül, latinul, németül és szlovákul is jól beszélt. A tanítás mellett – amelyet nagyon szeretett – megírta eposzát, az Augsburgi ütközetet, amellyel felkeltette Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály érdeklődését is. Az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja lett, de sokat küzdött irigyeivel, akik igyekeztek őt eltávolítani aktuálisan betöltött pozícióiból. Czuczor Riadó című verse az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik fő költeménye lett, emiatt az osztrákok el is fogták és a budai várba vetették fogságba. A következő évben Kufsteinben is raboskodott, de költői pályafutását itt is folytatta. 1851-ben ismét szabad emberként a Magyar Nyelv Szótárán dolgozott Pesten. Itt hunyt el kolerában 1866-ban.
[box type=”note” ]Írta: PT[/box]