Kezdőlap Időkapszula Május 1. – ünnep és hagyomány

Május 1. – ünnep és hagyomány

A május az egyik legszebb hónap: rügyeznek a fák, csiripelnek a madarak, a nyár és a sok D-vitamin szinte már az ajtónkon kopogtat. Nem csak ebben rejlik ám szépsége ennek a hónapnak. Számos ünnep és hagyomány is megemlítésre vár.

A munka ünnepe – Hogyan kezdődött?

Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás. Nagy Feró már megénekelte, de tudjuk-e vajon, hogy honnan ered ez a szólás és mi köze a munka ünnepéhez?

Kevesen gondoltuk volna, de eme szlogen gyökerei egészen a brit ipari forradalomig vissza nyúlnak. Robert Owen gyártulajdonos 1817-ben fogalmazta meg a fenti sorokat, ezzel a 10 és 16 órás munkaidő 8 órára való csökkentését követelve. A tüntetések és a sztrájkok ellenére hamar befellegzett a mozgalomnak, hiszen szabályozás híján a gyárak kihasználták a helyzetet és csak olyan munkaerőt alkalmaztak, akik hajlandóak voltak akár 10 vagy 16 órában is dolgozni.

Robert Owen (John Cranch festménye, 1845)

1847-ben végül a gyerekek és a nők munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain. Majd 1856 április 21-én sztrájkba léptek az ausztráliai Melbourne városban dolgozó kőművesek és építőmunkások. A Melbourne-i Egyetemtől az ausztrál Parlamentig menetelve követelték a 8 órás munkaidő bevezetését a Ausztráliában. A terv sikerrel járt, az érintettek ugyanazért a bérért dolgozhattak rövidebb munkaidőben. Így a történelemben először érhetett el egy szervezett munkáscsoport ( ma már szakszervezet) sikert. Többek közt ez a jeles esemény is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma a május elsejét együtt tölthessük otthonainkban a családunkkal és ünnepelhessük a munka ünnepét.

Az ausztrálok példáján felbátorodva ugyan, de csak 30 évvel később május elsején a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek. 350 000 munkás tüntetett több napon át, amíg a negyedik napon május 4-én el nem szabadult a pokol. A helyi anarchista vezetők a Haymarket Square-re tiltakozó nagygyűlést hívtak össze, ekkor azonban a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a kivezényelt rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Több tucat sebesült maradt a helyszínen, akik félve a letartóztatástól nem mentek kórházba. Összesen 11 ember vesztette életét.

1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonultak fel országszerte a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért.

1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.

1904-ben az amszterdami kongresszuson egy újabb felhívást adtak ki demonstrációra buzdítva május elsejei nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A további sztrájkok elkerülése érdekében elfogadták ezt és kihirdettek egy felszólítást is, melyben kijelentették, hogy „a Föld összes országában kötelező minden munkás-proletár szervezetnek május elsején felfüggeszteni a munkát mindenhol, ahol az a munkások testi épségének veszélyeztetése nélkül csak lehetséges”

Munkás ünnep mint nemzeti ünnep?

Ezzel a döntéssel időről időre növekedtek a munkások jogi lehetőségei is, így a munkás ünnep szépen lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát bizonyos országokban. A lenti ábrán látható, hogyan kezelik a munkaünnepét a világ különböző pontjain.

Az Egyesült Államokban már 1894 óta nemzeti ünnep a munka ünnepe, Franciaországban 1919 óta, Svédországban 1939 és Brazíliában 1924 óta.

Május egy a történelem során

E nemes ünnepen nem egyszer nyomot hagyott már az idő vasfoga. Az idő telt, vezetők és politikusok jöttek-mentek, diktatúra és demokrácia váltotta egymást, így a május 1 sem maradhatott mindig május egy.

Németországban Hitler 1933-ban hatalomra jutva fizetett nemzeti ünneppé nyilvánította május elsejét.

Spanyolországban, ahol május elseje 1931-től nemzeti ünnep volt, a Franco-diktatúra idején a munka ünnepéről való megemlékezés előbb a tiltott, később a megtűrt kategóriába esett. A hetvenes évektől lehetett újra szabadon ünnepelni május elsején.

Olaszországban a Mussolini-korszakban eltörölték a munka ünnepét, így csak 1945-től lehetett ismét megemlékezni május elsejéről.

A kommunista rendszerek (ahol központi szerepet játszott a dolgozó nép) kiemelt ünnepként kezelték május elsejét.

Magyarországon 1946 óta nemzeti ünnep május elseje. A rendszerváltás után a munkavállalók napjának „a munka ünnepe” lett az elnevezése. Magyarországon jelenleg is hivatalos ünnep ez a nap.

Munkás Szent József – Május 1 mint katolikus ünnep

Munkás Szent József, az ács és Jézus őrzője. (Georges de La Tourtól, 1640 körül)

1955-ben a római katolikus egyház is csatlakozott a világ dolgozóihoz, amikor XII. Piusz pápa május 1-jét Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította, és így május 1. katolikus ünnep is lett. Korábban a szent előtt márciusban tisztelegtek. Munkás Szent József az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok védőszentje.

A májusfa hagyománya

Ha már történelem, hagyományok és ünnepek, ne feledkezzünk meg arról sem mit érezhet egy fiatal hölgy, amikor május elsején reggel kinéz az ablakán és egy díszes, magas fa áll az ablaka előtt. Innen ő már tudja, hogy elkezdhet gyanakodni, egy ifjú legénynek megakadt rajta a szeme.

Így kezdődött ugyanis a májusfa állításának hagyománya. A fiúk április 30-án este, május egyre virradó éjszaka állították majd hajnalig őrizték a fát. A két háború között divatba jött a szerenád és az éjjelizene is május elsején. Leggyakrabban nyárfát használtak, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is. A fákra színes papírszalagokat akasztottak. Ezután szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényt vagy legényeket.

 

Ez a szokás egyes falvakban szerencsére még napjainkban is élő hagyományként van jelen. A hajadon lányok kapuját bekötözik, hogy ne tudjon megszökni, és a kerítés elé díszes szalagokkal feldíszített fát állítanak, amire kisebb nagyobb ajándékokat is kötözhetnek az udvarlók. Egy kerítés előtt az illendőség szerint egy fának szokás állnia, de előfordul, hogy versengés alakul ki a faállítók között, ilyenkor kettő vagy több fa is kerülhet a kerítés elé.
Egyes vidékeken a májusfaállítás alternatívája az udvarlók részéről a májuskosár köttetése. Ez egy nagyobbacska kosár, teli ajándékkal és színes virágokkal, szalaggal átkötve.
Május végen ez a szép hagyomány egy nagyobb mulatsággal, a fa körbetáncolásával és megmászásával zárult le.

A rendszerváltás után a májusfaállítás szokása, egy közös, községi fa felállításával – az adott község főterén vagy valamelyik frekventált közterületén –, majd május végén a kidöntésével valósult meg. Ilyenkor általában az állításhoz és a kidöntéshez egyaránt kapcsolódhat valamilyen települési ünnepi rendezvény, táncos mulatság.