1984-ben a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) április 18-át műemlékvédelmi világnappá nyilvánította. Ennek fontossága nem megkérdőjelezhető, hiszen többszáz éves épített örökségeinket folyamatosan védeni kell, emellett kiemelten fontos ezen építmények korhű megújítása, bemutatása az utókor számára. A mai műemlékvédelem elveit a Velencei Cartában fogalmazták meg, magára nézve Magyarország is kötelezőnek tekinti azokat.
Magyarországon több civil szervezet is kiemelten foglalkozik a műemlékvédelemmel.
Fiatal Műemlékvédők Egyesülete
A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) 2008-as megalapítása egy szűk egyetemi körhöz, vagyis a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar hallgatóihoz köthető. Jelenleg mintegy húsz fő tevékenykedik a Egyesületben, amelyben gimnazista és egyetemi hallgató egyaránt található. Megalakulásunk fő oka az, hogy az elfeledett magyar építészeti értékeket felkutassuk, és lehetőségeinkhez képest dokumentáljuk. Szeretnék felhívni számos rejtett építészeti értékre a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és a társadalom figyelmét. Kezdeményezni fogjuk az általunk védendő értéknek tartott építészeti elemek műemléki védettség alá helyezését.
Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete
A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE) 2009-ben alakult egyesület. Szűkebb szakmai jellegű tömörülés, melynek tagjai műemlékvédelemmel foglalkozó művészettörténészek, régészek, építészek, restaurátorok.
Az Egyesület célja, hogy hozzájáruljon az épített örökségben ránk hagyományozott kulturális, történeti és művészeti értékek megismeréséhez, társadalmi tudatosításához, hiteles megőrzéséhez és továbbörökítéséhez fűződő közérdek minél teljesebb érvényesüléséhez; elősegítse a korszerű kutatási és feltárási módszerek alkalmazását, fejlesztését és megismertetését; szakértelmével segítse az e területekért felelős szervezetek munkáját és a társadalom azon szereplőit, akik tulajdonosként, használóként vagy bármilyen más módon épített örökségünkkel kapcsolatban felelősséget viselnek; valamint hogy együttműködjön a kulturális örökség megóvásáért létrehozott más, rokon területeken működő hazai, nemzetközi szakmai és civil szervezetekkel.
A RÉKE a történeti épületek feltárásában oly fontos módszer, a falkutatás művelőit tömöríti. A falkutatás az utóbbi időben a pénzügyi lehetőségek beszűkülése és megfelelő törvényi háttér nélkül ellehetetlenült. E helyzet rendezése az egyesület fontos célja.
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a nemzetközi szervezet egyik legnagyobb és legbefolyásosabb tagszervezete. Tagjai a magyar műemlékvédelem meghatározó szakemberei. A Magyar Nemzeti Bizottság is létrehozta azokat a nemzetközi szakbizottságokhoz kapcsolódó szakbizottságait, amelyeket hazánk műemlékvédelmi sajátosságai megkívánnak, így jelenleg 12 különböző szakbizottság működik.
A Magyar Nemzeti Bizottság 300 fős taglétszámával az egyik legnagyobb tagszervezet. Az ICOMOS működése a hazai civil szerveződéseken belül, eddig végzett szakmai munkája alapján nélkülözhetetlenné vált. Dercsényi Dezső, Horler Miklós, Entz Géza, Gerő László a magyar műemlékvédelem kimagasló alakjai szervezték meg Magyarországon a szervezetet. 1972-ben a Magyarországon szervezett III. nemzetközi közgyűlés után emelkedett nemzetközi rangra a magyar műemlékvédelem tudományos és gyakorlati módszertana. A 90-es években Román Andrást a nemzetközi szervezet alelnökévé választották, mindig több nemzetközi szakbizottsági elnököt, alelnököt adott a magyar szervezet.
Jelenleg is meghatározó szerepet játszanak a magyar szakemberek a nemzetközi szervezetben.
Elherdált Műemlékekért Egyesület (EME)
Az Elherdált Műemlékekért Egyesület (EME) azzal a céllal jött létre, hogy előmozdítsa a Magyarország területén található, romos állapotban lévő, védett műemlékek rekonstrukciós munkálatait. Céluk elérése érdekében az EME felkutatja és kapcsolatba lép azokkal a műemlék tulajdonosokkal, akik az érvényben lévő örökségvédelmi törvényeket figyelmen kívül hagyják, az abban megfogalmazott előírásoknak nem tesznek eleget.
Igény esetén az EME az elhanyagolt műemlékek megmentésének érdekében, lehetőségeihez mérten anyagi, szakmai és gyakorlati segítséget is nyújt a tulajdonosok számára.
Az EME elkötelezett a határon túli magyar műemlékek megmentésének elősegítésében is.
Műemléki Kutatás és Kézművesség Hálózata, “Porta Speciosa” Egyesület
1995-ben fogalmazódott meg az az igény, hogy a történeti építészeti örökség szakszerű fenntartásában és gondozásában közreműködő szakemberek közös együttműködési és információs fórumot hozzanak létre. Az épület, mint hiteles dokumentum indokolja, hogy a képzéstôl a kutatásig, a szakmunkásoktól a mérnökökig, az iskoláktól ipartestületeken át a hivatalokig a szerteágazó tevékenységi körök ezen szelete megtalálhassa és erősítse közös érdekeltségét az épített kutlurális örökség rehabilitációjában. A “Porta Speciosa” középkori szép latinsággal “Ékes Kaput” jelent, Esztergomban és Pannonhalmán neveztek így kapukat. A névválasztás a nyitottságot, az átjárhatóságot és az örökség iránti tiszteletet kivánja kifejezni.
Szombathelyen műemlékvédelmi kérdésekkel foglalkozik a város két legrégebbi civil szervezete, a Szombathelyi Szépítő Egyesület és a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület is.
Az online műemlékes adatbázisok közül érdemes megemlíteni a műemlékem.hu-t, amely egyfajta közösségi felületként folyamatosan frissülő adatbázist biztosít a téma iránt érdeklődőknek.
