Hatalmas tömeg volt jelen Bajzik Zsolt januári előadásán a Berzsenyi Könyvtárban, mely mától teljes egészében visszanézhetővé vált a Hírlevél Pluszon!
A kiegyezés idején, Szombathelyen még nem létezett közpark, de a kérdéses terület sem tartozott a 19. században még szervesen a város belterületéhez. Az egykor Szőkeföldének is nevezett nemesi birtok a 20. század elejére a település fontos zöldterületévé vált. A szőkeföldi birtok központja a Práter nevet viselte, mind a helyi szóhasználatban, mind helyrajzi megjelölésként. Tartalma és terjedelme többrétű volt, hiszen vonatkozott a központi épületre, az uradalom tartozékaira is, sőt szinonimaként is használták. A „Szőkefölde” és a „Práter” helynevek, a tulajdoni viszonyok alapvető megváltozása után szinte teljesen feledésbe merültek Szombathelyen. A város területén belüli, a Batthyányak kezében lévő legnagyobb feudális eredetű világi földtulajdon a 19. század végén polgári tulajdonba kerülve felszámolódott. Az 1920-30-as években a Práternek is hívott területek adásvétel útján a város tulajdonába kerültek. Nyilvános parkokat – a Gáyer- és Brenner-parkot, majd Puskin-ligetet – hoztak létre itt. Az eredeti területnek és az ott létezett parknak nem volt különösebb kertépítészeti jelentősége, de napjainkban, feltételezhetően, a legrégibb eredetű és növényállományú közparkoknak tekinthetők Szombathelyen. A faállomány ritkább volt a jelenleginél, viszont nagyobb gyepfelületek, virágcsoportok élénkítették a képet. Ezek a zöldterületek az 1930-as évek közepétől már közparkokként funkcionáltak, amelyek azóta is számos fontos funkciót töltenek be a városlakók életében. Nem csak játszótérként, sporttérként, emlékezeti helyként funkcionálnak, de a Gáyer-park például a Savaria karnevál „Kalandvár” elnevezésű gyermekrendezvényének is helyet ad. A város ezen területének története jól dokumentált, számos levéltári és könyvészeti forrás, korabeli fotó őrzi az események, rendezvények emlékét. Az itt álló építmények is jelentősek: gondoljunk csak az egykori Brenner-villára, vagy a város „fiatalabb” víztornyára.
Bajzik Zsolt
