Darázsporpáci Darázs: kávés uraságok, orvostudorok, tudós tanárok
Bevilaqua-Borsodi Béla és Mazsáry Béla a Pest-budai kávésmesterség történetéről írt hatalmas munkájukban egy vasi családot is megemlítenek. A darázsporpáci nemesi előnevet viselő Darázs család a XIX. század közepén rokoni kapcsolata révén szerzett Pesten kávés jogot és érdekeltséget a kávé üzletben.
Talán érdekesség, hogy a família, amelyikkel kapcsolatba kerültek, a magyar nyelvterület keleti részéről, Erdélyből érkezett, ők pedig a Nyugat-Dunántúlról.
A székely őseire büszke kovásznai Kovách Mózes sikeres vállalkozó volt.
1815-ben Pollack Mihállyal ő terveztette meg az Aranykéz utcai Vadászkürt szállodát, amelynek később egy ideig a Darázs család volt a birtokosa. Hosszan lehetne sorolni azokat híres magyarokat, akik megfordultak ott. (Az épület a második világháború végén elpusztult.)
Lehet, hogy csalódást okoz, de a könyv szerzői szerint a Kovách családdal ellentétben a darázsporpáci Darázs família csak epizódszereplő volt a pesti kávézás történetében. Azon az oldalon, amelyiken kávés uraságok címereit közlik, mégis ott szerepel az ő jelképük is – három darázzsal a pajzson.
A darázsporpáci Darázs kávésuraság címere
A névnek két írásmódja van, Darázs, illetve Darás, előfordul, hogy ugyanaz a személy néha így, néha úgy írta a nevét.
Darázsporpác azon települések közé tartozik, amelyek egy család, egy nemzetség nevét viselik.
A elnevezés ritka ugyan, de mégsem egyedülálló, gondoljunk csak Ostffyasszonyfára. Nemesi község volt, egyik – másik régi térképen Nemesporpácként szerepel. Ha megnézzük az 1754-es vagy az 1835-ös nemesi összeírásokat, akkor azt látjuk, hogy falunév alatt felsorolt 8 nemes közül 6 a Darázs nevet viselte. (Darázsporpác és Pórporpác a múlt század elején egyesült.)
A darázsporpáci előnév nem jelenti feltétlenül azt, hogy a viselője Darázsporpácon született. Lehet, hogy elődei generációkkal vagy akár több száz évvel korábban éltek ott. A kapcsolat az idő múlásával szimbolikussá válik. Mégis jó hazamenni oda, ahol őseink éltek.
A sövénnyel körbevett darázsporpáci temetőhöz csak egy földút vezet
A Darázsok többsége parasztgazda volt, a nemesi címűkhöz nem járt óriási birtok. Sokan közülük polgári hivatást választottak. Ha a közelben maradtak, akkor végső pihenőre ők is a darázsporpáci temetőbe tértek haza.
A darázsporpáci temető
Darás Gyula például Szombathelyen volt orvos, fiatalon halt meg, sírja az “otthoni sírkertben” van.
Darás Gyula orvostudor síremléke
Darás Gábor a két világháború között Pesten tanított, a rutén kérdésről – amelynek szakértője volt – könyve jelent meg.
Ha mindenkit számba vennénk, a személyes történetek kis kötetté állnának össze.
