„József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós” – nem túl elegáns a Wikipédia szavaival indítani, de talán azért is íródott ez a cikk, hogy ehhez még hozzá tehessek én is valamit.
A Művészetek Völgyén tett látogatásomon beülhettem az író egyik előadására. Igazából ezt sem tudnám ennyivel leírni, mert tulajdonképpen egy interaktív, játékos foglalkozáson vettünk részt és csoportosan alkottunk meg 3 kisebb versikét, amit később egybe felolvasott nekünk és megmutatta, hogy így is lehet írni vagy – legalábbis – írni tanulni.
Kilenc éve egyik szervezője Kaláka versudvarnak. Ez a műhely, amin én is részt vehettem, ezt minden nap csinálják, azért, hogy egy közösségi alkotást adjanak az embereknek. Az ő szavaival élve:
„Elidegenedik a közoktatás során az irodalom. Még inkább talán, mint más művészeti tárgyak. Csak a nagy mű, mint egy totemoszlop és akkor leborulunk előtte. Ezt szeretem én egy picit átgyúrni, mivel ez egy magányos búsbarom foglalkozás négy fal között, ezért is találtuk ki ezt.”
A sok más dolog mellett is, amit csinál, kreatív írás képzéseket, illetve órákat is szokott adni, abból a gondolatból kiindulva:
„… hogy van az, hogy ének órán énekelünk; torna órán, tornászunk; rajz órán rajzolunk; magyar órán szépeket gondolunk arról, hogy mások miket írnak”
Én ott ültem jó pár ember között és másfél óránk volt arra, hogy írjunk valamit. Én azt hittem nehezebb, de igazából nem az, de nem is könnyű. Egyáltalán nem.
„Ha Cristiano Ronaldo szabadrúgást akar rúgni, akkor azt úgy gyakorolhatja be leginkább, ha minden szögből rúg, addig, amíg nem megy és mellette gyúr. Az írásban is kell magát az embernek gyúrnia.”
Azt tenném hozzá a wikipédiás, irtózatosan rövid bemutatóról, hogy Lackfi János nem csak tanár, hanem egy JÓ tanár. Cikkem lezáráshoz egy részletet hoztam a szösszenetekből, amik ott elhangzottak és amit segítséggel ugyan, de az a közösség alkotott, ahol az én tollam is pihent:
„…Boldogok a kötőjelek, mert elválasztanak és összekötnek,…”
Ezt az egy sort pedig úgy vinném át a cikkembe, hogy nem irodalmár ember és az irodalom között másfél óráig Lackfi volt a kötőjel.
Fotó: Vass Luca
