Idén Budapesten, a csillebérci ifjúsági táborban került megrendezésre a találkozó. A több holdnyi, ősfás környezet, a jó levegő kellemes keretet adott a rendezvényhez.
Nick Ferenc, a Magyar Kultúra Lovagrendjének alapító elnöke a folyamatosan érkező vendégeket köszöntötte és ültette le az ősfákkal körülvett, kerti asztalokhoz, ahol üdítővel, harapnivalóval és házi pálinkával kínált bennünk. Az első nap az egyetemes kultúra lovagjainak bemutatkozására és előadásainak megtartására került sor. Először Dr. Tanka László előadását hallgattuk, aki a 20 éve alakult, 5 földrészen hidat épített Panoráma Világklub elnöke, 95 ország hálózatát és 200 társklubot fog össze. Filmvetítéssel egybekötött előadásában hangsúlyozta, hogy a szellemi kincs a kapcsolati tőke, az egyetemes kultúra része a határokon átívelő együttműködés. A résztvevőket meglepte a Panoráma magazin 2017. évi első számával, és egy övtáskával.
A következő előadó Dr. Bokor Balázs, Los Angeles-i főkonzul, aki nagykövet volt Szíriában, Libanonban, Marokkóban, összesen 76 országban dolgozott. Elmondta, hogy a globalizáció világában jobban meg kell becsülni saját értékeinket. Pl. Los Angelesben élő magyarok most ünnepelték Szörényi Éva színművész születésének 100. évfordulóját. Unokája már ugyan angol nyelven, de magyar szívvel beszélt nagyanyja művészetéről. Hollywoodban nagyon sok magyar él, (pl. Czukor, Korda, stb.) az újkori filmipar megalapítói, akik tudták, hogy meg kell becsülni saját értékeinket. Az integráció mellett megtartották magyarságukat, ezért értékeket őriztek meg.
Örömmel hallgattuk Béres György, Bécsben élő, 89 éves magyar plébános érdekes beszámolóját. 60 éve az osztrák fővárosban él, de hazai gyökereit folyamatosan ápolja. Minden héten kedden a budapesti Ferences templomban misézik, megalapítója és szervezője a gregorián kórusoknak. Megtudtuk, hogy a „gregorián” szó imát, éneket, latin nyelvet és közös éneklést jelent. Több „skólát” alapított, amelyek Európa különböző egyházi intézményiben működnek. Az internet segíti a speciális zene terjedését, de sorvasztja is a gregorián zenét: a hagyományos egyházi zene már átalakulóban van. Hazai gregorián tanítását Sapszon Ferenc támogatja.
Az előadás sorozat különleges színfoltja volt Szliman Ahmed Mauritániából. Magyar nyelvtudását sok évtizeddel ezelőtt szerezte, amikor a rendszerváltás előtt igen sok afrikai, ázsiai, közel-keleti fiatal tanult Magyarországon. Ő is itt végezte az egyetemet. Elmondta, hogy az Európa Afrikáért Egyesület elnöke, más Afrikai és Arab kapcsolatok vezetőségének tagja, a Panoráma Világklub társelnöke. E csodálatos pályafutás előzménye, hogy édesapja még egy sivatagi pásztor nép törzsfőnöke volt, de Ő már – elmondása szerint – érzi és érti Petőfi költészetét. Olvasmányai között található Ady, József Attila és példaképe Kossuth Lajos. Az első tiszteletbeli magyar kitűntetést Szliman Ahmed kapta. Kedves szófordulatával, humorával mindenkit elbűvölt. Büszke rá, hogy ismeri és terjesztheti a magyar kultúrát.
A második nap a többi lovagtárs személyes bemutatkozásával kezdődött. Kovács Ferenc, 2009 óta az Egyetemes Kultúra Lovagja, Norvégiából érkezett. 15 éve méri fel az idős, magyar művészek életútját „Előttünk jártak” címmel. Norvég nyelvű könyvek magyarra fordításával és forgalmazásával foglalkozik. Az Osló-i egyetem mérnöke, idegen nyelvű könyvtárak támogatója.
Ukrajnából, Rahóról érkezett Nejzsmann Emma, az ottani Magyar Társaság elnöke, Női Egylet megalapítója, Ukrán-Magyar Információs Központ elnöke, kórus és tánccsoportok működésének összefogó ereje. Ott működik általa a „vasárnapi iskola” amely a környéki falvakból is foglalkozik a gyermekek magyar nyelvű tanításával, de a magyar felnőtt oktatást is felvállalták. A mai gyermekeket a „nagymamák nyelvén” próbálják visszatanítani a szórvány vidékeken.
Udo Zigler és felesége, Katalin 25 éve foglalkoznak nemzetközi kulturális kommunikációval. Magyar vonatkozású munkájukban a magyar-német kapcsolatok ápolása szerepel.
Gyarmatiné Ibolya Iváncról, aki 5 cikluson át volt a település polgármestere. Mint nyugdíjas a Vas megyei hagyományok, szokások, időjárás népi természethez közelálló „megjósolása” gyűjtésével, szellemi értékek, gyökerek ápolásával foglalkozik.
Stancsics Erzsébet, a Táncsics család leszármazottja beszámolt az elmúlt évben kifejtett munkájáról, amely szerteágazóan, de egyértelműen Táncsics Mihály szellemi örökségét kívánja megőrizni, továbbadni, a nagy szabadságharcos életének fontos állomásait ismertetni a tanuló ifjúsággal. Munkájának fontos helyszíne Ácsteszér, Táncsics szülőfaluja, ahol munkássága elismeréseként idén díszpolgárrá avatták.
Németh Nyiba Sándor, 1957. január 31-én, Kenyeriben születtem a Kossuth utca 23. szám alatt egy tömésházban ötödik gyermekként, Édesanyja varrónő, édesapja földműves volt. Költő, zenész, zeneszerző, egykori olimpikon, sportedző és riporter, gitáros, sokféle tehetségét, képességét a fiatal generáció képzésével, tanításával kívánja kamatoztatni. Irodalmi közösségekben saját verseit, énekeit és gitártudását mutatja be.
Lakrovits László, nyugalmazott alezredes özvegye Elvira továbbviszi férje páratlan munkájának gondozását, megőrzését.
Kocsár István Sárszentmihályról érkezett, nyugalmazott katonatiszt, aki tanár, zenész és a Bozsik program keretében a legifjabb korosztályt tanítja focizni. Tangóharmonikájával és szintetizátorával olyan népszerű muzsikus, hogy Svédországba is meghívták zenélni.
Tárkányi Imre 44 évig volt nyomdász, üzemi lapot és színjátszó csoportot szervezett. Nyugdíjasként a Kláris újság színházi rovatvezetője. 11 kötete jelent meg, ezen kívül hatalmas színház és filmtörténeti anyaggal rendelkezik, színész és politikai lexikont állított össze.
Szabó Tibor Zoltán karnagy, 26 éve a Debreceni Kodály Kórus tagja. Bartók kórus vezetésével a magyar kórusmozgalomért nemzetközi kulturális elismerést kapott. A Honvéd férfikar tagja, 3 év alatt 11 operában szerepelt.
Dr. Eszenyi Gyuláné Gina pedagógus élete a tanításról szól. Kizárólag a gyermekek nevelésével foglalkozik. Az ifjúságnak első kézből tudja továbbadni a tudás, a kultúra, a magyar nyelv iránti igényt, elkötelezettséget.
Dr. Szilágyi Tibor a Szent István egyetem rektora, Zrínyi Miklós Katonai Akadémián tanít, hadtudós. Nevéhez fűződik az együttműködési és vidékfejlesztési megállapodás. Széchenyi bölcs mondását idézte: „Elvész a nép, ha tudomány nélkül való.”
Nick Andrea ének-zene tanár, a Magyar kultúra Apródja. Egész élete a zenetanításról szól. Zenekara részt vett a Honfoglalás Lovas Emléktúrán, a Liszt Ferenc kamarakórussal Kőszegen szerepelt, melyet Hoppál Péter vezényelt. A Kodály módszert népszerűsíti. Meghívták Pekingbe, hogy a kínai zeneművészek számára a Kodály zenetanítási módszert ismertesse. Munkáját egy szóval jellemzi: „Örömzene”.
Szántai Sándor a találkozó „korelnöke” március 1-én ünnepelte 90. születésnapját. A II. Világháború hadifogsága és internálása után vasesztergályos lett, de gyerekkorától verseket írt. 14 verses ill. prózai kötete jelent meg, egész életében aktívan részt vett a népművelésben, a munkás kultúra előrejutásában, újságok szerkesztője és 140 antológia résztvevője. Ma sem tétlenkedik: több irodalmi kör aktív tagja, rendezvények szervezője. 2017-ben irodalmi munkásságáért megkapta a Krúdy Gyula arany emlékérmet.
Pajor Klára Szombathelyről érkezett, ahol évtizedek óta civil szervezetekkel foglalkozik. Fő tevékenysége a régi képeslapok gyűjtése és könyvekben való megjelentetése, hogy fennmaradjanak az utókor számára.
A találkozó egy különleges vacsorával zárult, amely a nekünk otthont adó, csillebérci étterem gasztronómiai meglepetése volt. Címeket, könyveket és élményeket cserélve indultunk haza e magában véve is csodálatos természeti környezetből. Együtt töltött időnk nem volt hiábavaló. Nem szó-szélgörgeteg keverte össze a mereven elkülönült megnyilatkozási formákat, inkább a hasznos dolgok szépszavú költőinek érezhettük magunkat. Elmondhattuk: a szó, amely a lélek-mélyben születik, annak formáját és nagyságát veszi fel és adja tovább. Az idő fövenyén, a csillebérci hegyek oldalán közös céljaink, összetartó munkánk mosolyában lassan elkezdődött az idei nyár is…
Stancsics Erzsébet
