Életéről természetesen számos történet és pletyka terjedt el, melyek közül most említünk néhányat.
1Kálmán a magyar történelem III. Richárdja.
A Képes Krónika szerint “Testalkatára nézve hitvány volt, de ravasz és tanulékony, borzas, szőrös, vaksi, púpos, sánta volt, és selypített.” A történetírók azonban Kálmán ellenfele, Álmos herceg fiának, II.Bélának leszármazottai voltak, így a történeteik valószínűleg inkább propaganda célját szolgálták. Hasonlóan, mint III.Richárd angol király esetében, akiről elsősorban az emlékét is eltörölni kívánó I.Erzsébetet szolgáló Shakespeare terjesztett el számtalan, gonoszságát és számos testi fogyatékosságát taglaló pletykát, róla szóló drámájában.
2Géza idősebb fiaként joga volt a magyar trónhoz,
azt azonban csak I. László (Géza testvére) halála után foglalta el 1095-ben, 21 éves kora körül. Egész uralkodását végigkísérte a trónra pályázó öccsével, Álmossal folytatott harc, melynek csak halála előtt egy évvel vetett véget. A király megvakíttatta – uralkodásra alkalmatlanná tette öccsét és annak fiát, Bélát. A Képes Krónika szerint az uralkodó a kisfiú kasztrálását is parancsba adta, emberei ezt azonban egy kutyán hajtották végre a műveletet és annak testrészeit tették a király elé bizonyítékként. Bármit is tett Kálmán, a sors közbeszólt. Fia, II.István halála után mégis II. (Vak) Béla került trónra, így az Árpád-házi királyok ezt követően Álmostól erednek.
3Kálmán kiváló neveltetést kapott
– minthogy nagybátyja eredetileg nem rá akarta hagyni a trónt, hanem Álmosra -, Kálmánt papnak szánta, a váradi püspöki széket is neki adta. A “könyves” jelzőt tehát az európai szinten is kiemelkedően művelt, tájékozott, kiváló diplomáciai érzékkel megáldott és uralkodásra termett király ennek következtében kapta meg.
4A király első felesége, Felícia szicíliai normann grófnő volt.
Kálmán többek között e diplomáciai kapcsolatnak köszönhette a horvát területek megszerzését. A párnak 2 leánya és egy ikerpárja született, László és a későbbi II.István. A kis László gyermekként meghalt. Kálmán felesége halála után elvette a kb. 14 éves kijevi Eufémiát, akit hamarosan házasságtörésen kapott és hazaküldte. A nő már várandós volt, Borisz nevű fiát Kálmán azonban nem ismerte el, ez II.Istvánnak később komoly gondokat okozott – Borisz trónkövetelőként lépett fel.
5Kálmán törvényeivel enyhített I.Szent László szigorú rendelkezésein.
Lehetőség szerint mérsékelte a halálbüntetés, testcsonkítás és kínvallatás alkalmazását. Boszorkánysággal kapcsolatos mondása, “strigák ellen pedig, minthogy nincsenek, semminemű kereset ne legyen”. A striga takarja a lidérceket és bűbájosokat, akik alakváltoztatásra képesek. A király ezzel megerősítette az egyház állásfoglalását, mely szerint a strigákban való hit babona, így akadályozta meg hogy egy esetleges hisztéria boszorkányüldözésekben teljesedjen ki a középkori Magyar Királyságban.
6A király megtiltotta az egyháznak, hogy pénzt kérjen keresztelőkért és temetésekért.
Cölibátust hirdetett, de a már nős papokkal szemben megértést tanúsított. Rendelkezéseket hozott a rabszolgatartással, a jogi vitákkal, a magántulajdon védelmével és a zsidósággal kapcsolatban. A muszlimokat asszimilációra kényszerítette, ennek érdekében csak keresztényekkel házasodhattak, nem gyakorolhatták vallásukat, étkezési szokásaikat.
7Az uralkodó kb. 40 éves kora körül betegeskedni kezdett.
Draco nevű olasz orvosa a Képes Krónika fejfájása miatt szerint flastromot rakott a fülére, mely a fülön át kiszívta agyvelejét. Ottmár ispán meglátta a kiszívott agyvelőt és így szólt Kálmánhoz: “Uram, el kell látnod magadat az útravalóval.”
8Bár felmerült a pletyka, hogy megmérgezték a királyt,
a lehetséges természetes okokat is érdemes áttekinteni. Valószínű, hogy őrült fejfájása egy súlyos fülgyulladástól eredt, a flastrom pedig a gennyet szívta ki a király füléből. Ez azonban nem segített, Kálmán kb. 42 évesen, 1116. február 3-án elhunyt, Székesfehérváron temették el. Országát II.Istvánra hagyta, akit már 1105-ben királlyá koronáztatott, hogy biztosítsa számára a trónt.
