Örkény István 1912. április 5-én született. Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.
Egyperceseivel és két drámájával (Tóték, 1967, Macskajáték, 1971) nemzetközi hírnevet szerzett. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. Első elbeszélése a Szép Szóban jelent meg 1937-ben Tengertánc címmel.
1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja volt.Az ötvenes években ismerkedett meg Radnóti Zsuzsával, akivel 1965-ben kötött házasságot.
“Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig.”
Örkény a magyar abszurd dráma kitűnő képviselője.
1979-ben végzetes kór támadta meg, de még a halálos ágyán is dolgozott. Szívelégtelenségben hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.