Rekordforrások és növekvő felelősség: merre tart a civil szféra 2026 előtt?
A civil támogatási rendszer az elmúlt években látványos növekedésen ment keresztül, miközben a pályázói kör bővülése új kihívásokat is hozott magával. A Civil Idő Podcast legfrissebb adásában Szalay-Bobrovniczky Vince , civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár adott átfogó képet a 2025-ös év tapasztalatairól, a 2026-ra várható változásokról és a civil szféra előtt álló legfontosabb dilemmákról.
Erősödő források, bővülő rendszer
A beszélgetés egyik központi témája a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) alakulása volt. A helyettes államtitkár kiemelte: 2026-ra a NEA kerete meghaladja a 16 milliárd forintot, ami közel 3 milliárd forintos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a bővülés elsősorban annak köszönhető, hogy az adófizetők egyre nagyobb arányban rendelkeznek személyi jövedelemadójuk 1%-áról, ami közvetve a civil támogatási rendszer egészét erősíti.
Ugyanakkor a forrásnövekedés nem jelenti automatikusan azt, hogy minden pályázó sikerrel jár. A városi civil alap esetében továbbra is jelentős, akár hatszoros túljelentkezés tapasztalható, ami szükségszerűen együtt jár azzal, hogy nem minden igény elégíthető ki teljes mértékben.
Pályázati menetrend és döntési folyamatok
Az interjú részletesen kitért a pályázati döntések menetrendjére is. A NEA esetében a formailag megfelelő pályázatok szakmai értékelése az év elején zajlik, ezt követik a kollégiumi döntések, majd a jóváhagyás és az értesítések. A támogatások kifizetése várhatóan 2026 tavaszáig lezárul, lehetővé téve, hogy az új megvalósítási időszak áprilisban elinduljon.
A városi és falusi civil alapok működése továbbra is elkülönül: előbbi elsősorban az 5 000 fő feletti települések szervezeteit célozza, míg utóbbi a kisebb közösségek támogatását szolgálja. Bár intézményi átalakulások történtek, a két rendszer egymást kiegészítve működik tovább.
A civil központok szerepe felértékelődik
Kiemelt hangsúlyt kapott a vármegyei civil központok hálózata, amely ma már nélkülözhetetlen eleme a civil infrastruktúrának. Ezek a központok térítésmentesen segítik a civil szervezeteket eligazodni a pályázati lehetőségek között, szakmai tanácsadást nyújtanak, és erősítik a helyi közösségeket.
A hálózat finanszírozása is növekszik: országos szinten mintegy 100 millió forintos többletforrás áll rendelkezésre, ami a központok stabil működését és további szakmai fejlődését szolgálja a következő hároméves megbízatási ciklusban.
Közéleti környezet és civil felelősség
A beszélgetés nem kerülte meg a 2026-os választások előtti közéleti légkör kérdését sem. A helyettes államtitkár szerint a közbeszéd élesedése várhatóan folytatódik, ami fokozott felelősséget ró mind a politikai szereplőkre, mind a civil közösségekre. A civil szféra stabilitását ebben az időszakban a szakmai munka, a nyugalom és a professzionalizmus megőrzése biztosíthatja.
Üzenet a civil szervezeteknek
Az év végi összegzés fontos üzenetet is megfogalmazott: a támogatások nem maguktól értetődőek, hanem lehetőségek, amelyekkel élni kell. A civil szervezetek számára kulcskérdés a tudatos tervezés, az együttműködések keresése – különösen a vállalkozói és magánforrások bevonása –, valamint a rendelkezésre álló intézményi segítség aktív használata.
