A 13+1 aradi vértanú nevét a legtöbb magyar ember hallotta, jól ismeri. A vértanúk kultusza már kivégzésük idején feléledt, Magyarország 1849 óta gyászolja a kegyetlenül kivégzett áldozatokat.
Haynau korabeli beszámolója szerint “Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ha kell, a fejemmel szavatolok érte, mert gyökerestől irtom ki a gazt”.
Erről 1849 januárjától gondoskodott, ettől kezdve került sor számos kivégzésre, melyek legismertebb pontjának tekinthetők csupán az október 6-án lebonyolított kivégzések. Haynau szabad kezet kapott, Ferenc Józsefnek csak az ítéletek végrehajtása után kellett beszámolnia a kivégzettekről.
A 14 vértanú mellett a további aradi áldozatokról az utókor rendre elfeledkezik, holott történetük szorosan összefügg Batthyány és társai sorsával.
Akit születésnapján végeztek ki: Ormai (Auffenberg) Norbert
(Forrás: Wikipédia)
A sikeres katona az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként, Kossuth Lajos segédtisztjeként szép karriert futott be a hadseregben. 1849 áprilisától ezredesként szolgált, augusztusban azonban a császári-királyi csapatok elfogták. Haynau Aradon rögtönítélő bíróság elé állította Ormait, aki azzal próbált védekezni, hogy mindössze anyagi szükségből szolgált a magyar seregben. Három alkalommal kérte elbocsátását is, ezt azonban nem engedélyezték neki. Haynau ennek ellenére 1849. augusztus 22-én, Ormai születésnapján akasztatta fel a mindössze 36 éves férfit.
A nagy nyelvújító gyermeke: Kazinczy Lajos
(Forrás: Wikipédia)
A tavaszi hadjáratban Klapka György dandárparancsnokaként szolgált a hősiességéről elhíresült Lajos, Kazinczy Ferenc legkisebb fia. Pályafutása elején tiszti rangját családja és saját adósságai rendezése érdekében el kellett adnia. Bár nem értett egyet a Habsburg-ház trónfosztásával – úgy vélte, ez olaj a tűzre -, a seregben maradt, 1849 májusától ezredesi rangot viselt. Miután augusztusban letette a fegyvert és fogságba került, a bíróság golyó általi halálra ítélte. 5 nappal 29. születésnapja után végezték ki az aradi várárokban.
Császárpárti tisztből aradi vértanú: Ludwig Hauk
A bécsi forradalomban is részt vett, miután kilépett a császári-királyi seregből. A bécsi szerepvállalása miatt egyszer már elítélték, s valószínűleg nem is végezték volna ki a nemzetközi nyomás és felháborodás miatt. Rossz fényt vetett rá azonban az elfogásakor nála talált “Az uralkodóház utolsó órái” c. kézirat, mely becsmérlően nyilatkozott a Habsburg-házról, az uralkodóról és az osztrák hadseregről egyaránt. Az ítélet megszületett, Haynau könyörtelennek bizonyult, 1850. február 19-én az osztrák férfit Aradon felakasztották.
Őrületbe kergették: Lenkey János
(Forrás: Wikipédia)
Eredetileg császári-királyi tiszt volt, a magyar hadseregben tábornoki pozícióig emelkedett. 1849 augusztusában esett fogságba, a börtönben azonban állapota annyira megromlott, hogy szeptemberben a folyamatban levő bírósági eljárást meg kellett szakítani. Cellájában összetört mindent, viselkedése kiszámíthatatlanná vált. Meztelenre vetkőzött, nem volt hajlandó enni és inni, őreire rátámadt, akik rendszeresen provokálták őt, állapotán ez csak tovább rontott. Hideg zárkájában szörnyű állapotban hunyt el 1850. február 7-én, fivére Aradon temette el, ahonnan később szülővárosába, Egerbe szállították.
A magyar forradalom-és szabadságharc leverését követő kivégzések nem nagy számuk vagy kegyetlenségük miatt tekinthetők nagy csapásnak. Haynau célja ugyanis nem a tömeggyilkosság volt, hanem az, hogy az országot politikai és katonai vezetőitől megfossza, így ellehetetlenítse egy újabb felkelés sikerét. A bresciai hiéna ezzel adott okot arra, hogy a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának véreskezű, gyűlölt alakjává váljon. Nem sokkal élte túl az irányítása alatt kivégzetteket: 1853-ban ájultan találtak rá, de a legenda szerint halálát voltaképp testének boncolása okozta…még élt, mikor az orvosok felnyitották koponyáját.
Források
- http://www.aetas.hu/2000_1-2/2000-1-2-04.htm (Hermann Róbert: Az 1849-1850. évi kivégzések)
- wikipedia.hu
- Katona Tamás: Az aradi vértanúk
