Nem mindenki szerette volna a Savaria Szállót: 10+1 érdekesség a nagyszálló kezdeti éveiből
Kovács Jakab és neje, Szeidler Anna, valamint veje és üzlettársa Schönfeld Nándor 1911. január 17-én építési ajánlatot tett, egy modern igényeknek megfelelő szálloda komplexum építésére a Március 15. téren. A 8 méter széles és 26 méter széles épületben kávézót, szállodást és vigadót álmodtak meg.
Kovács Jakab eredeti neve: Kohn Lebl Jakab volt, később 1895-ben magyarosíttatta nevét.
A mezőgazdasági takarékpénztár palotája – 1914. szeptember 6.
A jobb oldali telken épület fel pár évvel később a Kovács Nagyszálló.
A Kovács família a szálló tervezetének benyújtásakor, már ismert és elismert vendéglátósoknak számítottak,
így a bizalom mindenféle téren erős volt irányukba a város vezetősége részéről. 1915 júniusában a Hír c. folyóirat újságírója így tudósított:
„Kovács bácsi szeptemberben egy gyöngyöt illeszt bele a szombathelyi intézmények koszorújába.”
Bár a város, növekvő gazdasága, ipara, fejlődő turizmusa, egyértelműen igazolták a szálloda létesítését e területen;
akadtak azonban ellenlábasai a fejlesztésnek, akik fekete felhőként tornyosodtak Kovács Jakab és családja feje felett:
- az első fellebbezők között volt Heinzmann János vendéglős, aki a parkosításra hivatkozva, a szálló megépülését nem tartotta jogosnak.
- A szálló megépülése ellen emelt szót továbbá: Kárpáti Kelemen főgimnáziumi igazgató, Török Károly árvaszéki ülnök, Gothárd Sándor földbirtokos, Cziffrák János és dr. Németh Gyula ügyvédek (Vasvármegye, 1911. június 29.)
- Szenvedélyes ellenforradalmár volt dr. Szabó László városi képviselő is, aki kétszer – minden alkalommal vereséggel – indított mozgalmat Kovácsék tervének meghiúsítására. Érvei a következők voltak: túl alacsony vételár, a korábban beígért színházépítés ezen a területen, forgalmi akadályok kilátásba helyezése az övező szűk utcák miatt.
Az elhúzódó fellebbezési ügyek, a balkáni konfliktus teremtette bizonytalan pénzügyi helyzet,
A szálló 1927. január 21-én.
valamint az építtetők és kivitelezők között kialakult nézeteltérés miatt a földmunkálatok a korábban tervezett 1912 helyett, 1914. április 8-án kezdődhettek meg.
Az I. világháború, ellenére 1915. szeptember 11-én megnyílt a Kovács Nagyszálló kávéháza,
Spiegler Tibor gyűjteményéből
majd még ugyanebben az évben a szálloda is beindult. Végül, 1923. november 3-án nyitja meg kapuit a szórakozni vágyó közönség előtt a vigadó helyiség is.
Tragikus módon azonban, a nagyszállót megálmodó Kovács házaspár, nem osztozhatott az örömökben.
Spiegler Tibor gyűjteményéből
Kovács Jakabné 1915. április 24-én, Kovács Jakab pedig 1923. február 19-én hunyt el.
Az I. világháború alatt, majd a forradalmak lezárása után sem tudta betölteni eredeti funkcióját az épület,
Spiegler Tibor gyűjteményéből
ugyanis hol a katonaság, hol pedig a rendőrség bitorolta helyiségeit.
A szálló épületében működött a Kultúra nevet viselő kölcsönkönyvtár és könyvesbolt,
Spiegler Tibor gyűjteményéből
valamint a város legmodernebb fodrász- és manikűr szalonja is.
1941. július 17-én a Szombathelyi Nagyszálloda Rt. cégnevet vette fel;
Spiegler Tibor gyűjteményéből
ezzel egy időben lekerült az épület homlokzatáról az alapító Kovács név.
Dr. Kovács Ármin, Kovács Jakab fia a Kovács Szálló egyik bérelt szobájában hunyt el, 1942. július 31-én.
Spiegler Tibor gyűjteményéből
A szálló számtalan jótékonysági rendezvénynek, egyesületi bálnak, tudományos előadásoknak adott otthont.
Spiegler Tibor gyűjteményéből
Mindközül talán a legjelentősebb a Magyar Nők Szentkorona Szövetsége rendezésében megvalósuló élőkép-bemutató volt; 19 képen keresztül mutatták be a női divat változását az ókortól kezdődően. A vendégek között olyan illusztris személyiségek is feltűntek, mint például a Széchenyi, az Erdődy, a Miláth, a Zichy és Szapári grófi családok tagjai.
Felhasznált irodalom:
- Új szálló a Március 15. téren. In.: Vasvármegye., 1911. június 29., p. 5.
- Séta a Nagyszálló körül. In.: Hír, 1915. június 28., p. 2-3.
- Horváth József – Mayer László : A Kovács család és a Szombathelyi „Kovács” Nagyszálloda Részvénytársaság. In.: Életünk, 2015. (53. évf.) 7-8. sz. 23-38. old.
- Lőcsei Péter : Cseppekben a tenger. Irodalmi, művészeti rendezvények a Kultúrpalotában és a Kovács Szállóban a századelőn. In.: Életünk, 2015. (53. évf.) 7-8. sz. 49-70. old.
Spiegler-Kutasi Nikoletta
