70 évvel ezelőtt szomorúan, ám szűkszavúan számolt be a korabeli média a páratlan tehetségű, Kossuth-díjas művésznő hirtelen haláláról. A közönség számára akkor még nem volt egyértelmű az, ami ma már halálának hivatalosan elfogadott oka: szeretett férje gyilkolta meg a magyar színpad királynőjét.Beyer Gizella a boldog békeidők Budapestjén született 1893. május 19-én. Neves felmenőkkel büszkélkedhetett, nagyapja Beyer Rudolf 48-as honvédtiszt, nagyanyja Weiss von Horstenstein Mária Adél bárónő volt. Édesapja bányamérnökként dolgozott Németországban, majd Budapesten vas-és rézáruboltot működtetett, később pedig megnyitotta a Báthory-kávézót. Sajnos a pénzügyek nem alakultak a terv szerint, ezért családja – felesége, Valenčič Ágnes és három gyermekük, Mária, Rudolf és Gizella – nehézségekkel küzdött.
Gizella az Angolkisasszonyoknál tanult, majd saját kezébe vette a sorsát és a Színművészeti Akadémiára jelentkezett, ahol 1914-ben végzett. Ettől kezdve szinte egész életében a Nemzeti Színházban játszott, 1928-ban örökös tagja lett. A Bajor Gizi művésznevet 1917-től használta állandó jelleggel.
A gyerekkori tapasztalatai miatt igyekezett anyagi megfontolásból (is) jól házasodni. 1920-ban Vajda János Ödön ügyvéd felesége lett, a férj kölcsönei miatt azonban tönkrementek, így Gizi 7 év után a válás mellett döntött. Időközben Zilahy Lajos is udvarolt neki, de 1929-ben az országgyűlési képviselő és Földhitelbank vezérigazgató Paupera Ferenc lett a második férje. A gazdasági világválság miatt ő is tönkrement, így 1932-ben elváltak.
Hamarosan megismerte utolsó szerelmét – és végzetét, Germán (eredetileg Gutwillig) Tibor fül-orr-gégész professzort, akivel 1933-ban összeházasodtak. A II.világháború megszakította a boldog éveket, a férj zsidó származása miatt – sok más társával együtt – Bajor Gizi villájának padlásán volt kénytelen bujkálni. A háború után sem leltek nyugalmat, bizonyos, az ÁVH számára gyanús körülmények miatt figyelték őket. Germán hamis útlevelekkel próbált üzletelni, és külföldre utazni – elmondása szerint Gizi gyógykezelése céljából.
A hivatalos verzió szerint a demens férj közös öngyilkosságot javasolt a színésznőnek, akinek fülproblémáit kezelte már egy ideje. A színésztársak is úgy tudták, hogy Gizi fél fülére süket, de ez nem zavarta a játékban. Germán azonban úgy vélte, felesége halálos beteg és meg akarta óvni a szenvedéstől. Február 12-én – aznap, mikor egyébként a színésznőt az ÁVH ki akarta hallgatni a tervezett utazással kapcsolatban – hatalmas adag morfiumot adott be neki, majd saját magának is.
A hivatalos történet ellenére egyes vélemények szerint a kommunista vezetés tehető felelőssé a hirtelen tragédiáért. Érdekesség, hogy a boncolás szerint Bajor Gizinek semmi baj nem volt a fülével.
A művésznő nem érhette meg 58. születésnapját. Élete során a színpadon eljátszotta Anna Kareninát, Kleopátrát, Titániát és Júliát is. Gobbi Hilda kezdeményezte, hogy otthonát színészmúzeummá alakítsák.
Forrás:
Bajor Gizi – Wikipédia
Bajor Gizi, született Beyer, később Bayor Gizella ( Budapest, VII. kerület 1893. május 19. – Budapest, 1951. február 12.) Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja. Egykori villája ma a Bajor Gizi Színészmúzeum. Nagyapja Görgey vezérkari főnöke volt, nagyanyja Weiss von Hortenstein bárónő.
Bajor Gizi, aki pénzben mérte a szerelmet
A XX. század első felének ünnepelt dívája anyagi szempontok szerint, többször házasodott, végül mégis az utolsó férje gyilkolta meg.Bajor Gizi és férje, Dr. Germán Tibor
Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)1951-02-13 – 36. szám
